Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

mázott két Verne-regényből, a Sándor Mátyásból és a Strogoíf Mihályból. Ezek voltak hát a költő első olvasmányai... Az elemi iskola I. osztályának elvégzése után, 1912-ben a Mama a két gyereket hazavitte Budapestre. Legjobb tudásunk szerint József Attila azóta nem is járt Öcsödön, de az ott szerzett élmények nyilván kitörölhetetlen nyomot hagytak lelkében. Idézik ugyan egy-két versét, egy-két sorát, de soha nem tudjuk kideríteni, hány keserű szó, hány elkeseredett mondat született — öntudatlanul is — az öcsödi évek hatására, az öcsödi emlékek eredményeképpen. A költő születésének 50. évfordulója felébresztette a községet: április 10-én minden épkézláb ember ott tolongott a két emléktábla leleplezésekor, a József Attiláról elnevezett kultúrotthon kicsinek bizonyult annak az irodalmi estnek megrendezésére, mellyel Öcsöd a költő emlékének áldozott. Ma már számtalan jel mutatja, hogy a község „felfedezi" az egykori menhelyi gyereket: összejöttek a volt osztálytársak, a község könyvtárosa nagyobb mennyiségű József Attila-kötetet kér, mert mindenki verseit akarja olvasni. Öcsöd ma már büszke rá, hogy abban a földszintes kis iskolában ismerte meg a betűt a magyar nép egyik legnagyobb költője.Itt vetette papírra az első szavakat, az első mondatokat. Rövid életében fegyvert kovácsolt belőlük; fegyvert az elnyomottak védelmére, az elnyomók ellen". Egy huszonöt évveí későbbi, értékes tudósítás így szól. „Gombaiék háza a faluszélen, a Váncsod nevű részen, a Szarvasra vezető országúthoz közel, egy arra merőleges dűlőút mellett feküdt, akkor Újsor utca (ma Arany János utca) 5. sz. alatt." így írja le Szabolcsi Miklós Fiatal életek indulója című könyvében, 1963-ban, azt a helyet, ahová az ötéves József Attila lelencgyerekként érkezett testvérével, Etával 1910. március 21-én. (Bár egyesek ma is tudni vélik a faluban, hogy előbb abba az utcába vitték, amely jelenleg is a költő nevét viseli.) Sajnos, ma hiába keresné bárki ezt a Gombai házat. A környék úgy ahogy, megőrizte régi arculatát, de a házacskát, amelyben két évig Attila lakott, s amelyet a falu lakói később, az ötvenes években, emléktáblával is megjelöltek, 1972-ben a tulajdonosa lebontotta, s most helyén új, sátoros tetejű épület áll. Szerencsére néhány élő tanúja és néhány tárgyi emléke még létezik a községben Attila öcsödi tartózkodásának. Mindenekelőtt ugyanúgy áll a régi iskola, ahogy hajdanán, amelyben József Attila az 1911—1912-es tanévben elemi iskolai tanulmányait megkezdte. Jókora terem, kissé rideg, széles udvarral, tanítói lakás mellette, s a falán most már emléktábla. Homlokzatával a II. Rákóczi Ferenc utcára néz. Néhány házzal errébb, a község központja felé alacsony kis házban él Pápai Antal bácsi, aki bár több mint hetvenöt éves, ahogy most József Attila lenne, a hetvenhatodikat tapossa, egy évet „szalajtott", de mégis osztálytársa volt Attilának. S ma is emlékszik a dacos iskolatársra, „aki nem nagyon kedvelte az iskolai tudományokat, de már akkor is szeretett apró papírcsíkokra firkálgatni, amit nem szívesen mutatott meg senkinek. Páczai Mihály tanító úrnak is többször meggyűlt vele ezért a baja . . ."A negyvenhármas létszámú osztályba járó négy menhelyi gyerek közül egy volt a Gombai Ferencéknél levő József Attila. Az első osztályról készült iskolai anyakönyv is híven őrzi az öcsödi tartózkodás idejét. (Eredetije a Szolnok Megyei Levéltárban.) Benne a 3237-es számú menhelyi gyerek előmeneteli jegyei, amelyekből kiol106