Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

elfogadta a tervet és a költségvetést, elhatározta ötezer forint kölcsön felvételét és a hídvámbevételnek az építkezés céljaira fordítását. A megyei közgyűlés a tervet nem hagyta jóvá, amiatt új tervet kellett csinálni. Végül 1887-ben készült el az épület, tizenkétezer forintért, Mátrai Lajos kőműves mester munkájaként. Felavatása hónapokig húzódott, végül 1888 tavaszán zajlott le. Az időhúzás oka az volt, hogy először népünnepély formájában akarta felavatni a képviselőtestület, a nép számára tíz akó bor ingyenes kiosztásával. Az esetleges rendzavarásra hivatkozva ezt a határozatot módosították: csak a meghívottak zártabb ünnepélye és közebédje legyen. Ehhez egy hízott vágómarhát és tizenegy akó bort (tíz akó jóminőségű kerti bort és egy hektó hegyi bort) szereztek be. Gondoskodtak egy „vidéki jól rendezett zenekar" meghívásáról is. Az új községháza a település haladásának jelképe lett. Karbantartott állapotban, patinás középületként ma a helyi tanács székháza. Itt említjük meg a község hosszabb ideig szolgáló, érdemeket szerzett főjegyzőit: 1865 1899 között Győry Imrét, aki Szarvason érettségizett, évekig orvostanhallgató volt, majd Gyomán jegyzőgyakornok lett, onnan hívták Öcsödre. 1913—1929 között Golián Lajos volt a főjegyző. Utóda Molnár Béla volt, aki 1919—1922-ben jegyzője volt Öcsödnek, azután Tiszafüred főjegyzője lett, s onnan került vissza. 1929—1948 között viselte az öcsödi főjegyzői hivatalt. 40. 1887. május 31. Öcsöd ismertetése a községháza alapkövébe helyezett „Emlékirat"-ban (részletek) A község területe, Báboczka puszta területét is beleszámítva, tesz összesen 21560 catastrál holdat ( = 12397 hektár = 47 négyzetkilóméter), mely területből a község belterületére 233 catastrál hold ( = 133 hektár) esik. A külterületből nagyobb területeket bírnak tulajdonúi 1. Báró Wodianer Albert 3380 2. Özv. Léderer Bernátné 2053 3. Báró Podmaniczky Zsuzsanna 1732 4. Hakker Mátyás 410 5. Öcsöd község 400 6. N. Körösi Papp Lajosné 381 7. Ev. ref. Egyház 200 8. Tomcsányi Károly 150 catastrál holdat. A külterület többi része éppen 1000 birtokos közt oszlik meg, kisebbnagyobb területekkel. A község belterületén van 1144 lakház illetve udvar, a külterületen pedig van 430 lakható tanya épület; úgy a bel- mint a külterületen a laképületek mellett számos mellék épület is található. A középületek közt megemlítendők: a helvét hitvallású evangélikusok temploma (villámhárítóval ellátva), egy lelkészi, 6 tanítói, egy kántori lakja illetve iskolája; továbbá a községház, 2 jegyzői és 1 orvosi lak, a mózes 92