Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

3. Helyben birtokos vidéki lakosok vámmentesen közlekedhetnek, kivéve azon babockai birtokosokat, kik birtokuk után az 1 forint hold pénzt meg nem fizették, mindaddig, míg azt teljesíteni nem fogják. 4. Helyben haszonbérlő vidéki lakos minden esetben tartozik vámot fizet­ni. 5. Helybeli lakosok, kik aratási vagy más munka teljesítése céljából vidék­re szegődnek, csak akkor vámmentesek, ha aratási vagy másnemű keresmé­nyeiket saját, vagy fogadott ugyan, de helybeli lakos igáján szállítják haza. 6. Bábocka területének azon része, mely mint vidékiek tulajdona, a múlt évben eszközölt hídköltségvetés alkalmával megadózatlan maradt, ha hely­beliek birtokába jut, az 1 forint holdpénzt köteles leend az ilyen terület után az illető helybeli tulajdonos utánfizetni. Kétoldalas tisztázat részlete. BML Öcsöd község iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1876. október 15-i közgyűlés 37. sz. határozata. Az addig használt révhajó helyett az 1875. május 30-i képviselőtestületi közgyűlés határozta el végleg az állandó fahíd felépítését Öcsödön. A benyújtott ajánlatok közül Serkedi Sándor szarvasi építőmester 9998 forint összegű ajánlatát fogadták el. A költ­ség viselésére az öcsödi lakosságot a földtulajdon arányában megterhelték, viszonzá­sul a helybeliek a hidat vámmentesen használhatták. A híd vámszedést 2000 forintért kívánták bérbeadni, ez nehezen sikerült. A község bevételei szempontjából a hídvám igen lényeges volt. Ettől indíttatva az 1876. november 19-i közgyűlésen elhatározták, hogy a híd forgalmának fellendítésére is a község országos vásárok tartására kér engedélyt. Előfeltételként a vásártér céljára egyedül alkalmas petősemjéki részen 50 holdnyi terület megszerzését tartották szükségesnek. A földterület ekkor Wodianer Albert tőkés vállalkozó és nagybirtokos tulajdona volt, a vele történt egyezkedés alapján kellett volna megszerezni. Ez nem sikerült. 38. 1876. november 19. Képviselőtestületi határozat a lakodalmas menetek során szokásos és erkölcstelennek tartott kurjongatások eltiltásáról Több képviselő panaszt emel az iránt, hogy a lakodalmas közönség ifjú tagjai az utzai menetek alkalmával a közerkölcsiséget mélyen sértő kifejezése­ket kiabálják a velők találkozókra vagy a menetet egyébként szemlélőkre s kérik a képviselő testületet, hogy ezen botrányos népszokásnak az ifjúság kebeléből való kiirtására a leghathatósabb intézkedéseket megtenni ne terhel­tetnék. Az előterjesztett panaszt osztván a képviselet minden jelen levő tagja: ennélfogva az elöljáróság felelősség súlya alatt oda utasíttatik, hogy a pana­90

Next

/
Oldalképek
Tartalom