Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

több tiszazugi községek közönségeivel egyetértőleg nem volna-é Öcsöd község is hajlandó egy akár Kisújszállás, akár Szolnok megyei székhellyel bíró megyébe akként leendő bekebelezés tárgyában a belügyministeriumhoz kérvényezni, hogy szolgabírói, járásbírósági, adóhivatali, újoncozási, követválasztási, pénzügyőrségi s.t.b. székhelyül K. Sz. Márton városa kéretnék megállapíttatni — 15 nap alatti nyilatkozat tételre, kedvező esetben nyilatkozatának jegyzőkönyvi kivonatban leendő megküldésére s a felterjesztendő kérvénynek a közönség nevében leendő aláírása végett megbízottak küldésére felhívja. Huszonkét szavazattal hat ellenében kimondatik, hogy Öcsöd község Békés megyétől elszakadni s egy olyan megyébe leendő átkebelezését, melynek törvényhatósági s törvényszéki székhelye akár Kis-Uj-Szállás, akár Szolnok, szolgabírói járásbírósági, adóhivatali, pénzügyőrségi, újoncozási és követválasztási székhelye pedig Kun-Szent-Márton városa lenne — kérvényezni késznek nyilatkozik; az indok, mely a képviselő testület többségét ezen elhatározásában vezérelte, tisztán a távelőnyben rejlik, mellyel a leendő székhelyek a mostaniak ellenében Öcsöd községhez fennálló távolsági viszonyaikat illetve rendelkeznek, s jóllehet a képviselő testület is osztja azon hagyományos érzelmeket, mellyek a kisebbséget a megye kebelében való maradásra indítják, mindazonáltal a számító ész és az utónemzedék jobb sorsa iránt táplált bennső érdeklődés uralma alatt soha meg nem bocsátható bal lépésnek tartaná a többség önként lemondani amaz elvitázhatatlan előnyökről, melyek a kijelölt székhelyek bírása mellett Öcsöd községének egy más megyébe való átkebeleztetésével kapcsolatban állanak. Ugyanazért utasíttatik az Elöljáróság, miszerint a többség eme határozatáról Kun-Szent-Márton város közönségét a kívánt módon és megszabott határidő alatt helyezze tudomásba, az átkebelezés, illetőleg egy a most megállapított székhelyekkel bírandó törvényhatóság alakítása tárgyában ország közönsége vagy esetleg a belügyminisztériumhoz teendő felterjesztvénynek Öcsöd község közönsége nevében leendő aláírására Mónus Ferenc albíró és Győry Imre községi jegyző urak ezennel elbocsáttatván . . . Kétoldalas tisztázati részlet. BML Öcsöd község iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1874. június 144 közgyűlés 4. sz. előterjesztése és határozata A határozat további sorsára nézve lásd a községtörténeti vázlatot! Kisújszállás vagy Szolnok egyaránt közelebb feküdt Öcsödhöz, mint Gyula, Békés megye akkori székhelye. (Kisújszállás légvonalban 45—46 km, Szolnok légvonalban 35 km.) Kunszentmárton közúton mért távolsága 12 km Öcsödtől. 88