Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

fizetni, mely vám díjjbol a kiadások sincsenek eléggé fedezve, mivel a vidékiek — ösmerve életveszélyes kompunkat —, csak elkerülhetetlen esetben veszik felénk utjokat; azomban ha rendes jó karban lévő hidunk volna, szélesebb tért nyithatnánk mind termékeink eladására, mind vidékeink gyakoribb által utazására. Mind ezen czéljaink elérése végett, hogy községünket e nyomorúságos rév átjárástól megszabadítsuk, az összes lakosságnak folyó évi Július 6-án kimondott köz akarata mellett egy fa hidat szeretnénk a Körös folyóra készíttetni, melynek fa és vas anyagaihoz hamarjába jutányos áron juthatnánk, egyszersmind azok vétel árára nézve kedvező feltételeket nyerhetnénk. De minthogy semminemű nagyobb terheket a lakosságra önmagunktól nem vethetünk, s minthogy ily nagy vállalat és szándék létesítéséhez és a vámszedhetéshez közigazgatási jóváhagyás szükségeltetik; ez okok alapján alázattal esedezünk méltóságod előtt, miszerint ez üdvös szándékunkat kegyes engedélye által elő mozdítani, s a szükséges elő intézkedések megtétele, a híd hely megtekintése s vélemény adás végett egy szakértő mérnök mi előbbi kiküldése által jelen ügyünket siettetni kegyesen méltóztassék. Teljes bizalommal ismételt kérésünk sükerét óhajtva várva s magunkat és lakos társainkat kegyes pátfogásába ajánlva Mély tisztelettel maradtunk Öcsödön Július hó 19-én, 1862-ik évben Méltóságos Fő ispáni Helytartó Úrnak alázatos szolgái Jegyzetté: - Ronyai Márton bíró Kiss János Szabó András T. bíró Jegyző Papp László Esküdt Kétoldalas tisztázat. BML Öcsöd község iratai 1862. szám nélkül. („Híd eránti iratok.") A főispáni helytartó utasítására a szarvasi szolgabíró a lakosságot a híd ügyében külön nyilatkozatra kérte. A kívánság egységesen kifejezésre jutott: vállalták az építés terheit is, hogy földjeiket könnyebben megközelíthessék. A község kérte a Wodianercsalád hozzájárulását is, eredménytelenül. A megye közigazgatási vezetője 1863-ban a kérést véglegesen elutasította, azzal az indokkal, hogy a község nem kaphat vámszedési jogot. Az állandó fahíd csak 1876-ban készülhetett el a község költségén. 81