Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

Vidéke a rajta ugy szólván tsak keresztül szaladt Víz árjától már régen meg szabadult és a Víz által meg futott Határját használhattya, még mi ellenben Alsó Vidékiek a Körös rjartyai közül minden munkás igyekezetek és erőlködések ellenére is a még Április 8-án ki rohant és magát hirtelenül szokatlan hellyekre is ki terjesztett nagy Víztől tsak mostanában menekedtünk meg, sőt annak a lapályokon kint maradt részeit most is szemlélhetni. Mely miatt pascuumunk nagy része, 20 Sessio Urbarialis Szántó föld, átalyában pedig minden Urbarialis Kaszállóink az idén haszonvehetetlenekké lettek. Minthogy pedig Határunkat ekképpen vesztegető Körös Vize oly sűrű ki csapásainak, és itten széllyel terülve való veszteglésének okát — tsekély véleményünk szerént ugyan — a felyülről kezdett regulatioban lenni gyanítytyuk, mely szerént az oda fent, főképpen Tekintetes Nemes Bihar Vármegye által nyitott Tsatornákon egy részről, más részint pedig a Körösnek szintén felyülről ki tisztogattatott Árkán, a Víznek előbbi lassú folyása sebesebbé tétetvén, az azokon hirtelenebb és nagyobb mennyiségben le rohanó^Vizet a még ide alatt regulázatlan, tisztítatlan, tekervényes menetelü Körös Árka bé nem foghatván, s azt a Tiszának hirtelen által nem adhatván, szükségképpen kéntelen korláttyai közzül ki rontani, és magát ki terjesztve ezen Alsóbb Vidékieknek nagy károsodására itten meg fenekelve maradni. Ugyan az okáért alázatosággal könyörgünk a Tekintetes Nemes Vármegyénél, hogy Kegyes közbe vetése által az illető utón s módon eszközölni Nagy Kegyessége szerént méltóztatná, mely szerént a Körös Vizének kártékony és sűrű árjaitól s annak itteni veszteglésétől, alolról kezdendő rendbeszedéssel, regulatioval ezen alsóbb vidéknek határi mentté tétetnének, örökös mély tisztelettel maradván a Tekintetes Nemes Vármegyének legalázatosabb szolgái Öcsöd Helységnek Elöljárói és Közönsége Öcsödönn, 1-a Aug. 830. Kétoldalas fogalmazvány. BML Öcsöd község iratai 7/1830. pascuumunk = legelőnk regulatioban = szabályozásban regulázatlan = szabályozatlan A Körösök szabályozására, azzal az árvizek megakadályozására az 1840-es évektől történtek érdemi lépések. Az árvédelmi töltések közmunkaerővel, lassan és a Körösök különféle szakaszain kellő összehangolás nélkül készültek, az árvízveszély így alig csökkent. A Körösvölgy alapos helyszíni felmérésére (Huszár Mátyás munkájára) támaszkodva Beszédes József készítette el a szabályozások első tervét az 1820-as évek végén. A Kőrösök végleges szabályozási terveit Bodoki Károly dolgozta ki 1848 tavaszára. Ennek részbeni módosításokkal történt végrehajtására több szakaszban került sor: 1855-ben kezdték tömegméretű közmunkával, következetlenül. A hibák hamarosan kiderültek, vissza kellett térni Bodoki eredeti elgondolásaihoz. A szabályozás Szarvas és Öcsöd körzetében a kanyarok levágásával gyorsította meg a vizek lefutását. A Kunszentmártontól Öcsödig tartó szakaszon hat átvágással 11430 ölről 2280 ölre rövidítették a medret, az Öcsöd-Szarvas közötti szakaszon pedig három 60