Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

ELŐSZÓ A Hármas-Körös mellett, Szolnok megye déli részén, Békés és Csongrád megyék szomszédságában fekvő Öcsöd múltja a hosszú időn át mostoha sorsú Alföld, a jobb életért és az igazságos társadalmi rendért küzdő magyar nép történetének része A régészeti feltárások alapján tudjuk, hogy községünk területe már az újabb kőkortól fogva lakott volt, s ismerjük azt is, hogy az Árpád-korban benépesült. A mai község területén a török hódoltság előtt — a XII. századtól fogva a XVI. század közepéig az oklevelekben név szerint is említett — öt település állott fenn, amelyek lakossága a hadak járása idején a közelebbi és távolabbi nagyobb helyekre futott, de amint lehetett, visszatért szülőhelyére, szétrombolt otthona újraépítésére. Ez a felemelő és példamutató ragaszkodás biztosította, nemegyszer óriási áldozatok és emberi megaláztatások árán (az 1620-as évektől az öt korábbi falu helyett már csak Öcsöd képében) a lakosság, a termelő munka fennmaradását, folyamatosságát — a török elleni majd később a kuruc időkbeli háborúskodások miatt többször megismétlődő menekülések és hazatérések közepette. Az 1714-ben kapott engedély alapján a mostani Öcsödöt megalkotó, visszatérésükkel újra benépesítő elődeink és az őket követő nemzedékek életét a különböző irányú, szakadatlan küzdelmek töltötték ki. Le kellett győzniük a Körös árvizeit, művelhetővé kellett tenniük a tájat, meg kellett védeniük a közösség összefogásával a település érdekeit a földesurakkal, a vármegyével, a hatalmaskodókkal szemben. A kialakuló belső rétegződés ellenére ezért tudtak megmaradni a lakosság nagy többségét érintő demokratikus tradíciók, a századforduló tájától pedig — a földmunkások, kubikusok osztálytudatának megerősödésével — gyökeret vertek a szocialista eszmék. Bátor képviselőik mindig voltak. A nagy újrakezdést jelentő 1700-as évek, a jobbágyi kötöttségek majd az elmaradottság ellen küzdő XIX. századot követő jelen évszázad Öcsöd esetében is két nagy szakaszra vált szét: az 1944. október 7-én történt felszabadulás előtti és az azt gyökeresen más tartalommal folytató szakaszra. A felszabadulás előtti évtizedekben — két véres 5