Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

Az Méltóságos proprietarius Groff Uraknak azon kivül is Semmi Praejudiciumokra nem czéloz a dolog: Mert mind azokat, melyjek az Örménynek adott Contractusban foglaltatnak, mink is föl váloljuk, s magunkat kötelezzük. Seőt természet szerént Helsegünknel nagyobb securitássa leend titulált Groff Uraknak, mint sem azon Vidék Országi könyen csökenhető Örménynek értékében. (Értsd: mint a más országrészből — Erdélyből — való örmények által ajánlott összegben. Sz. F.) Alázatos Instáncziánkat midőn tovább is Tekintetes Vármegye bölcs kormányozása alá ajánlyuk: Minden tökéletességgel maradunk Tekintetes Nemes Vármegyének alázatos Szolgái Öcsödi Bírák és a kössegh Kétoldalas tisztázat. BML Békés vármegye nemesi közgyűlése iratai 79/1771. A szövegben lévő rövidítéseket feloldottuk, a helyírás bizonytalanságára utaló, nyilvánvaló hibákat meghagytuk. árenda = bérlet camerális jurisdictio = kamarai (kincstári) hatalom, fennhatóság executio = itt: a birtokba való bevezetés, a birtokbavétel fiskus = a kincstári érdekeket képviselő tisztviselő instancia = kérvény, kérelem proprietarius = tulajdonos praejudiciumok = itt: hátrányok securitása = bizonyos volta, biztonsága Azok az öcsödi lakosok, akik Báboczka pusztát 1770-ig használták s a ridegmarhatartásra berendezkedő örmény bérlőkkel kötött földesúri megállapodás miatt föld nélkül maradtak, hosszú utánjárás után 1785-ben kaptak újra földet. Az uradalom azonban nem adott minden korábbi telkesjobbágynak, csak azoknak, akiket „jó szorgalmúnak" minősített. (BML Öcsöd község iratai 1847. szám nélkül. Özv. Mészáros Andrásné beadványa, 1847. május 6.) Báboczka puszta 1834-től 32 éven át Nagykőrös város zálogos (kölcsön fejében használt) legelője volt, majd a kiegyezés után a Léderer-család birtokába került. (Lásd még az öcsödi nagybirtokosokról szóló függeléket a községtörténeti vázlat után!) 47