Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

JEGYZETEK 1 Mendöl Tibor: Szarvas földrajza. Debrecen, 1928. 25—26. p. 2 Magyarország helységnévtára, 1962. 256. p. 3 Karácsonyi János: Békés vármegye története II. Gyula, 1896. 252. p. 4 Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. II. Külső-Szolnok. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét-Szolnok, 1979. 75. p. 5 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1978. 491. p. 6 Karácsonyi J. 1896. II. 252. p. 7 Banner János: A kőkori élet Békés vármegyében. Gyula, 1941. (Gyulai Dolgozatok 4.) 41 —42. p.; Banner János: Régészeti kutatások Békésmegyében. Gyula, 1940. (Gyulai Dolgozatok 2.) 10. és 21. p. Pontosabban meg nem határozott régészeti leletekről beszél már Ágoston János: Ötsödnek leírása. Tudományos Gyűjtemény, 1827. II. köt. 16. p., Palugyai Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont megyék leírása. Pest, 1855. 274. p. 8 Szilágyi Miklós: Túrkevjj és Öcsöd kertes települése. Néprajzi Közlemények XII. (1967) 1 —2. sz. 3—11. p. 9 Pl. Gaál Jenő: Békés megye. Bp. 1892. 10 Ágoston J. 22-23. p.; Palugyai I. 1855. 276. Kresz Mária: Magyar parasztviselet. Bp. 1959. 11 A táblázat forrásai: Karácsonyi J. 1896. II. 20. és 256., 335.; Ember Győző.^ Az újratelepülő Békés megye első összeírásai (1715—1730). Békéscsaba, 1977. 12-27. p.; Ágoston J. 1827. 21. p.; Palugyai I. 1855. 276. p.; BML Békés-Csanádi Megyehatóság elnöki ir. 2480/1855.; BML Feudáliskori összeírások 51., 53., 56., 172., 14., 182. A hivatalos népszámlálások kötetei 1869—1960. 12 A népmozgalom főbb adatai községenként 1901—1968. Bp. 1969. KSH. 202-203. p. 13 Részletesebben: Karácsonyi J. 1896. II. 106—108. p. Blazovich László: A Körös—Tisza —Maros köz középkori településrendje. Dél-alföldi Évszázadok 1. Békéscsaba—Szeged, 1985. 36. p. 14 Karácsonyi J. 1896. II. 19—20. p. 15 Karácsonyi J. 1896. II. 335—336. p. 16 Karácsonyi J. 1896. IL 323. p. 17 Vass Előd: Öcsödi jobbágy levelek és tanúvallomások a Békés megyei hódoltságból. Agrártörténeti Szemle 1980. 1—2. sz. 172—191. p.; Vass Előd: Az öcsödi bírák és polgárok vallomása a Békés megyei hódoltságról. Békési Élet 1977. 3. sz. 362—371. p.; Karácsonyi J. 1896. II. 253—255. p. 18 Haan Lajos: Békés vármegye hajdana II. Diplomatarium Békesiense. Pest, 1870. 259. p.; Karácsonyi János 1896. II. 255. p.; Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556—1767. Bp. 1969. 336. p. 19 BML Öcsöd ir. 1/1715. Kiadva: Ágoston J. 1827. 16—17. p.; Palugyai I. 1855. 273. p., Haan L. 1870. 260. p., Pesty F. kéziratos helynévtárából i.m. 73. p. További bizonyíték a Mezőtúrról történt településre a Békés megye és Túr közötti 1722. évi határjárás. Közlik: Haan Lajos —Zsilinszky Mihály: Békés megyei oklevéltár, számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal. Bp., 1877. 256—266. p., Fodor Zoltán: Oklevéltár Mezőtúr város történetéhez 1205—1864. Mezőtúr, 1968. 103—UO.p. 20 Karácsonyi J. 1896. II. 255—256. p. 21 BML Feudáliskori összeírások 11. 22 Karácsonyi J. 1896. I. 345. p. Wellmann Imre: Az 1753. évi alföldi parasztfelkelés. = Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711—1790. Szerk. Spira György. • Bp. 1952. 141—220. p. 23 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. 79/1771. 24 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. Úrbéri ügyek c. állag, Öcsöd. 25 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. 375/1807. 26 Karácsonyi J. 1896. I. 431—433. p. 27 BML Békés vm. alisp. ir. 167/1838. 28 BML Öcsöd ir. 26/1844. 31