Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

is nagy mértékben elharapódzott".

174 1876-ban az ellen a lakodalmas népszokás ellen hoztak kemény tiltó határozatot, amikor a lakodalmi menet során a legények „a közerkölcsiséget mélyen sértő kifejezéseket kiabálják a velők találkozókra vagy a menetet egyébként szemlélőkre".

175 Az egyháztól független első öcsödi politikai és művelődési egyesület az 1868-ban alakított s az előbbiekben már tárgyalt demokrata kör volt, negyvennyolcas paraszti ellenzéki jelleggel. A demokrata kört a szintén paraszti tagságú Népkör váltotta föl 1872-től. Ugyanebben az évben alakult a vékony helyi értelmiséget, az iparosokat, kereskedőket, módos gazdákat tömörítő Polgári Kör, 1886-ban a Függetlenségi Kör, 1887-ben a szegényparaszti jellegű Olvasókör, 1892-ben a Polgári Olvasókör és a zártabb Kaszinó Egylet.

176 1897-ben a Tűzoltó Egylet.

177 1921-ben hívták életre az első sportegyesületet, Öcsödi Testedző Egyesület néven.

178 Az 1932-ben hat hold területen kialakított sportpálya inspirálta 1933-ban a „Kinizsi" Tornakör megalakítását.

179 A különféle egyesületek egy része hosszabb életűnek bizonyult, más része megszűnt, átalakult, nevet változtatott. Egyes adatok szerint 1882-ben alakult a helyi Iparos Dalárda, 1926-ban pedig a Munkás Dalárda, amelyek azután egybeolvadtak s Iparos és Munkás Dalárda néven szép sikereket arattak. A két világháború között az 1932-ben életrehívott Öcsödi Iparoskör és annak négyszáz kötetes könyvtára színezte a képet, tagjainak száma 103 volt. Az egyesületek a társasvacsorákon kívül ismeretterjesztő előadásokkal, hazafias ünnepélyekkel, különösen pedig ún. műkedvelő rendezvényekkel (színjátszó csoportok) végezték a népművelést. A hivatalos népművelés szervezése az 1920-as évek derekán vált érdemlegessé, előadások, tanfolyamok tartásával, főként a tanítók bevonásával. Téli időszakban az iskolába hívták össze az embereket. 1943-ban az Öcsödön működő egyesületek száma 14 volt, köztük az Olvasókör volt a legnépesebb, 320 tagjával.

180 1927 óta van a községnek állandó mozija.

181 A húszas-harmincas években közel nyolcezer lakosú községnek 1922— 1926 között, majd 1930—1931-ben Öcsöd és Vidéke címen hetilapja jelent meg (Szarvason, majd Kunszentmártonban nyomtatták). 1931-től a kunszentmártoni Körös-Tiszavidék c. újságnak volt rendszeres öcsödi melléklete.

182 Ezek a lapok kormánytámogató beállítottságuk mellett a helyi iparoskereskedő és módosparaszt érdekeket képviselték. A felszabadulást követő esztendőkben, az ún. szabadművelődés időszakában, élénk tevékenység bontakozott ki dr. P. Nagy Elek ref. lelkész, szabadművelődési ügyvezető szervezésében. Az 1946/47-es tanév telén tartották a tanfolyamszerű első ún. szabadiskolát, 66 résztvevővel, s egy szezonban 22 ismeretterjesztő előadás hangzott el tömeges érdeklődés mellett.

183 A Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyiségében az 1949-ben feloszlatott korábbi egyesületek könyvmaradványaival, 400 kötettel kezdte működését a népkönyvtár, mely 1953-ban községi könyvtárrá alakult, növekvő állománnyal. A felszabadulás után 1945 őszén alakult az első sportegyesület, a kézilabdát és a labdarúgást művelő Öcsödi Barátság SE. 1947-ben és különösen 1948-ban a község a női kézilabdázás egyik bázisa lett, csapata az NB II-be jutott. 1949-ben a jó együttes anyagiak hiányában kizárásra került, miután nem tudtak elutazni az ország különböző pontjain sorrakerülő mérkőzések egy részére.

184 29