Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)
zőtúr—Öcsöd—Kunszentmárton—Tiszaug vonalhoz 53 szavazott meg nagyobb összegeta képviselőtestület. 1912-ig tartotta magát a Tiszaug—Kunszentmárton—Öcsöd—Szarvas—Mezőberény közötti keskenyvágányú vasút terve. 54 Ez utóbbi elgondolás 1924-ben újra szerepel. 55 1947-ben a Tiszaug—Öcsöd—Szarvas—Gyoma vasútvonal kiépítését akarta Békés megyével együtt ez a község is. 56 A kezdeti próbálkozások után (amelyek 1908-ig visszanyúlnak) 1926-ban kapott rendszeres autóbuszjáratot Öcsöd. Telefon és ártézikút 1895 óta van a községben. A falu mindig távol esett a gazdasági és közigazgatási centrumoktól. Békés megye 1715. évi újraalakulásától 1950-ig Öcsöd Békés megyébe, a szarvasi járásba tartozott, de mindig periférikus fekvése volt. 1871-ben, 1874-ben és 1907-ben még csak feltételesen látta célszerűnek a csatlakozást a képviselőtestület a kialakításra kerülő, ill. már meglévő Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez. Felmerült a Csongrád megyéhez tartozás gondolata is. 57 1926-ban viszont a nagyobb fejlődés reményében már egyértelmű kérelem született a Szolnok megyéhez csatolás érdekében, a belügyminiszter azonban elutasította. 58 Az 1890-ben kezdődött viharsarki agrárszocialista mozgalmaknak alig volt dokumentálható visszhangja Öcsödön. Munkáskör vagy a mozgalmak valamelyik irányzatához tartozó helyi szervezet nem alakult. A kubikosok, napszámosok, iparos segédek között így is többen kapcsolatban álltak a szarvasi, kunszentmártoni, mezőtúri szocialistákkal. Az első világháború súlyos csapás volt a községre. A nyolc hadikölcsön elvitte a vagyon jelentős részét. 59 1917-től komoly közellátási gondok jelentkeztek. A 345 öcsödi hősi halott után 121 hadiözvegy és 243 hadiárva volt még a húszas évek végén is. A hadirokkantak száma 89 volt. 60 Az 1918. november 2-án kirobbant spontán népmegmozdulás elsősorban a háborús idők vámszedői ellen irányult. Az Öcsödi Nemzeti Tanács november 4-én alakult meg, a népkörök és a képviselő-testület együttes díszközgyűlésén. Az elfogadott határozatban az ország függetlenségét, a köztársaságot, a demokratikus szabadságjogokat követelték. 61 Az értelmiségi, iparos és vagyonosabb paraszt érdekeket képviselő Nemzeti Tanács szervezte meg a nemzetőrséget, lépéseket tett az ellátás javítására, a hazatért katonák segélyezésére, a háború alatti nyereségre kivetett adóból ún. nép védelmi alapot létesített. December 1-én nagy tömegfelvonulást tartottak az öcsödiek a köztársaság ünneplésére, nemzetiszínű és vörös zászlók alatt. 62 A polgári demokratikus forradalom időszakában megerősödött a földosztás követelése is, tényleges kiosztás azonban nem történt. 1918 decemberében bizottságot alakítottak az igénylők összeírására 63 , 1919. március derekán a Nemzeti Tanács közlegelő juttatását, kiskertek és 3-^400 házhely kiosztását kérte a földművelésügyi minisztériumtól. 64 A polgári erők 1919 februárjától mindinkább kiszorultak a község vezetéséből. A Szociáldemokrata Párt akkortájt alakult helyi szervezete február 24-én népgyűlés keretében életre hívta a 30 tagú munkástanácsot és a három tagú direktóriumot. Március 15-én ismét nagy népgyűlést, felvonulást tartottak. A munkástanács a proletárdiktatúra kikiáltása után is megmaradt 65 , végrehajtotta az érkező utasításokat. Az új tanács az 1919. április 8-i választások után lépett hivatalba. A Békés megyei tanácsban Molnár Benedek képviselte Öcsödöt. 66 A román burzsoá intervenció miatt csak 1919. április 16
