Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

Egyoldalas, géppel írt tisztázat. BML Békés vármegye alispánjának iratai 14447j 1945. alapszám Öcsöd képviselőtestülete az alispán felhívására az átcsatolás ügyét 1945. december 9-én megtárgyalta. Az erről szóló (s az alispáni iratok között található) jegyzőkönyvi kivonat szövege: A járási főjegyző úr 2070/1945. sz. rendeletére jelenti előadó a képviselőtestületnek, hogy a magyar Belügyminiszter Úr 360042/1945. III—11. sz. rendeletével Öcsöd községnek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez való csatolását vette tervbe s e kérdésben a képviselőtestületnek is nyilatkozni kell. Jelenti előadó, hogy e kérdéssel az elöljáróság is foglalkozott s ez alkalommal az a felfogás alakult ki, hogy Öcsöd község nem viseltetik bizalmatlansággal Szolnok vármegye iránt, s nem tesz olyan javaslatot, hogy e kérdés véglegesen vétessék le a napirendről, de a mai rendkívüli és még mindig igen nehéz átmeneti idők nem alkalmasak e kérdés megnyugtató intézésére, éppen azért az látszana célszerűnek, ha a község kérelmezné e kérdés tárgyalásának legalább egy évre való elhalasztását. Tekintettel e kérdés rendkívüli fontosságára, elnöklő bíró az ülést 10 percre felfüggeszti, hogy a képviselőtestületi tagoknak és pártoknak módjában álljon e kérdést egymás között megbeszélni. Az idő letelte után elnöklő bíró az ülést újból megnyitja és felhívja a pártokat, közöttük elsősorban a Magyar Kommunista Pártot, hogy véleményét vagy javaslatát terjessze elő. Tóth Sándor mint ezen pártnak tagja azt indítványozza, hogy a képviselőtestület egyhangúlag foglaljon állást az átcsatolás mellett, mert az a községre előnyösebbnek látszik, és a képviselőtestület határozatában kérje, hogy a járási székhely Kunszentmárton község legyen, vagyis ott legyen elhelyezve a járási főjegyzői hivatal, az adóhivatal, a járási rendőrkapitányság, járásbíróság és ipartestület. Kérje továbbá a képviselőtestület, hogy a háború folyamán részben tönkretett öcsödi hármaskörösi vashíd hozassék rendbe és amikor lehetőség adatik, Öcsöd község előnyösen kapcsoltassák be a vasúti forgalomba is. Előadó főjegyző és dr. Pap András ügyv. orvos a maguk részéről aggodalommal veszik tudomásul az indítványt és azt látnák célszerűnek, ha a képviselőtestület a kellő előrelátás szempontjából az előadói javaslatot tenné magáévá. Tekintettel a kérdés nagy jelentőségére, kérik a névszerinti szavazás elrendelését. Elnöklő bíró a kérdésben névszerinti szavazást rendel el és pedig akként, hogy akik az átcsatolás mellett vannak, azok igennel, akik pedig ellen, azok nemmel szavazzanak. A képviselőtestület 39 szavazattal 2 szavazat ellenében kimondja, hogy Tóth Sándor indítványában foglalt indokok alapján Öcsöd község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolása mellett foglal állást és az átcsatolás előnyössége érdekében feltétlen kéri a kifejtett indokok, illetve kérelmek figyelembe vételét és annak a köz szempontjából való feltétlen teljesítését. (Háromoldalas, kézzel írt tisztázat, hitelesítéssel.) Békés megye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1946. április 27-én hozzájárult Öcsöd átcsatolásához. A Belügyminisztérium ekkor még sürgette a végrehajtást, majd a közigazgatási reform elhalasztása miatt az átcsatolás csak 1950. január 28-án valósult meg. 142