Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

70. 1945. november 29. Belügyminisztériumi leirat Öcsöd község Szolnok megyéhez csatolása érdekében Békés vármegye alispánjának Gyula Magyarország vármegyéinek területi beosztása évszázadok óta keveset változott, de az utolsó 1876. évi megyerendezés után majdnem teljesen megmerevedett. A közigazgatás területi beosztásánál azonban elsősorban nem a tradíció, hanem a népesség jelenlegi szükségletei, «különösen a gazdasági piacok megközelítése, a földrajzi és közlekedési szempontok irányadók. E szemponttól vezettetve, hivatali elődöm, a Minisztertanács hozzájárulásával a közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezéséről szóló 4330/ 1945. M. E. sz. rendelettel már intézkedett néhány az előbbi szempontokba ütköző legkiáltóbb eset orvoslásáról. Ezek az átcsatolások a jövő év elején életbe is lépnek. A közigazgatás területi beosztása általános rendezésének a békekötés után jön el az ideje. Addig is azonban megokoltnak tartom olyan esetekben, amelyeket a békekötés területi határozmányai előreláthatólag egyáltalán nem fognak érinteni, a vármegyei területkiigazításokat tovább folytatni, hogy az illető községek lakosai, de maga a közigazgatás is mielőbb élvezhesse az új területi beosztással járó előnyöket, az idő és pénz megtakarítást. A Békés vármegyéhez tartozó Öcsöd területe beékelődik Jász-NagykunSzolnok vármegye területébe. A község jóval közelebb van Kunszentmártonhoz, mint Szarvashoz, és a járási székhelyhez, Tiszaföldvárhoz is; a járási székhelynek Kunszentmártonba való áthelyezését egyébként az érdekeltek nagy része most kérelmezi. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye Öcsödtől jóval kisebb távolságra van, mint Gyula és vasúton átszállás nélkül érhető el. Éppen ezért — figyelemmel arra a körülményre is, hogy Békés vármegye Devaványa nagyközség átcsatolásával Jász Nagykun Szolnok vármegye terhére gyarapodik — megokoltnak látszik Öcsöd községnek átkebelezése. Felhívom Alispán urat, hogy Öcsöd nagyközség átcsatolásának kérdését behatóan tanulmányozza, a község képviselőtestületének véleményét sürgősen szerezze be, utána az ügyet terjessze a törvényhatósági bizottság elé és annak állásfoglalását a vármegye főispánja útján oly időben terjessze fel, hogy az átcsatolást, amennyiben megokoltnak bizonyulna, lehetőleg a 4330/ 1945. M. E. sz. rendelettel elrendelt átcsatolásokkal egyidőben 1946. január 1-én életbeléptethető legyen. Budapest, 1945. évi november hó 29. A miniszter rendeletéből: Dr. Bibó István miniszteri osztályfőnök 141