Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

arányú jószágtartása — főként a baromfitartás —, régebben pedig a Körösben való halászat. A tiszántúli magyar öltözetnek megfelelő öcsödi viseletről a reformkor elejéről jó leírás, az 1850-es évekből hiteles ábrázolások maradtak fenn.

10 4. Népességi adatok Az 1715. évi országos összeírás előtti századokból csak szórványos adataink vannak, amelyekből a mai Öcsöd területén létezett települések számait vettük figyelembe. A népesség alakulása:

11 év 1562 1564 1715 1717 1720 1730 1744 1754 családok száma Öcsöd Bábocka Veresegyháza 15 10 27 12 18 39 14 24 39 58 104 176 év 1794 1805 1828 családok száma Öcsöd 466 513 851 év 1786 1826 1827 1828 1839 1850 1869 1880 lakosságszám Öcsöd 2580 4205 4311 4481 4541 5694 6348 7103 év 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 lakosságszám Öcsöd 7875 8044 8014 7634 7972 7784 7752 6494 év 1970 1980 lakosságszám Öcsöd 5633 5108 A középkori népességgel kapcsolatban álló és 1714-ben újratelepüít öcsödi lakosság létszáma gyarapodásának a 18. század végéig a bevándorlás volt a fő forrása. Attól kezdve 1890-ig a kor általános arányait megközelítő természetes szaporodás révén nőtt a népesség. Számottevő visszaesést csak az 1831. évi kolerajárvány hozott. A megélhetés nehézségei, az elvándorlás és az egykezes következtében a századfordulótól 1949-ig stagnált a lakosságszám; attól fogva az ipari központok elszívó hatása, továbbá a mezőgazdaság csökkenő munkaerő-szükséglete miatt a népesség fogyása és a korösszetétel romlása folyamatos. A két világháború embervesztesége: 1914—1918 között 345, 1941—1945 között 242 öcsödi vesztette életét a fronton, a fogságban és a deportálás során. Az élveszületések száma az 1901—1914-es időszakban 12