Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

elásatni, vagy a gyepmesternek átadni. Hirdesse ki azt is az elöljáróság, hogy elvárja mindenkitől azt, hogy az ez ellen vétőket az elöljáróságnak feljelenti, természetesen a feljelentő nevét az elöljáróság szigorúan titokban tartja. Géppel írt tisztázat. BML Öcsöd község iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 46/1928. Az antihumánus kitelepítési javaslat elutasítása ellenére a cigánysággal szembeni hagyományos megítélés adta meg a képviselőtestület vitájának alaphangját. A cigányság elmaradottabb csoportjainak szokásait közegészségi szempontból tilalmazó rendelkezések ugyanakkor indokoltak voltak. A képviselőtestületnek számolnia kellett a cigányokat kísérő, summázó jellegű ellenszenvvel is. 53. 1932. március 16. Izsó Sándor baloldali képviselőtestületi tag indítványa a községi elöljárók hagyományos lakomáinak megszüntetése érdekében Felolvassa előadó Izsó Sándor községi képviselőnek azon beadványát, amelynek alapján indítványozza, hogy tekintettel a mai nehéz időkre, az elöljáróság által rendezni szokott tanyai és szüreti vacsorákat a képviselőtestület szüntesse be. Előadó jelenti, hogy a rendezni szokott vacsorák nem mostani keletűek, mert azok régi szokáson alapulnak. Hangsúlyozza előadó, hogy ezen vacsorák rendezésével a községre különösebb kiadások nem hárulnak, mert a külső tanyai munkák alkalmával külszolgálatot teljesítő elöljárósági tagok az őket megillető napidíjra igényt nem tartanak, hanem fáradozásuk némi ellenértéke és elismerése fejében a széna dézsmálást, a cséplést és szüretet egy közös vacsorával fejezik be. Kijelenti előadó, hogy az elöljáróság különben a beadványt magáévá teszi és készségesen lemond az eddig szokásban volt vacsorákról, azonban ez esetben a kiküldött előljárósági tagok által a napidíj felszámítható. Dr. Oláh Antal a maga részéről a szokás fenntartása mellett foglal állást és hangsúlyozza, hogy az elöljáróság, bár nincsen kötelezve annak elfogadására, de mint szokást meg nem szüntetheti. Ilyen értelemben szólal fel Dorogi Ferenc is, továbbá S. Hegedűs Lajos, aki kijelenti, hogy amennyiben a kiküldött előljárósági tagok a napidíjat igénybe nem veszik, úgy méltányos és nem kifogásolható a szokásos vacsorák megrendezése. Izsó Sándor felszóllalván kijelenti, hogy indítványozó beadványát az abban lefektetett indokoknál fogva fenntartja, mert a mai idők ezt parancsolólag írják elő és az Elöljáróság tekintélyének emelése szempontjából is szükséges ezen szokás beszüntetése. Kérdést intéz egyben főjegyzőhöz, hogy a birkák fel vannak-e véve a község vagyonleltárában. 121