Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

Dr. Oláh Antal a gyűlés egyhangú óhajára elfoglalván a szónoki széket, ékesszólással festi Magyarországnak a legutóbbi napok alatt az 1848-iki eseményeket is túlszárnyaló történelmi nevezetességű és korszak alkotó ese­ményeit. Történelmi időket élünk — mondja — rohamosan követik egymást az események, úgy a nagyvilágban, mint édes hazánkban. Körülöttünk minden nép, minden nemzet önállóságra, függetlenségre törekszik, mert egyedül ebben látja üdvét és boldogságát. Mint 1848-ban, a kor szelleme s a világesemények hatása kell, hogy meg­érintse a mi lelkiismeretünket is s felrázza tespedéséből nemzetünk szunnya­dó életerejét. Megmozdult végre valahára nálunk is a nemzet, úgyszólván egyik napról a másikra, egy táborba egyesül s egy szívvel lélekkel, elszánt bátorsággal követeli Magyarország teljes állami és gazdasági függetlenségét, önállóságát, valamint az azonnali külön magyar békét, a rögtöni fegyverszünetet. Hála a Magyarok Istenének, nemzetünk ezen válságos, nagyon szomorú időszakában is adott mégis nekünk gondviselésszerű bölcs és elszánt akarate­rejű vezetőket, akik megértették a kor szavát, legyőzve minden ellentétes törekvést, ármányt és cselvetést, élére állottak a nemzetnek, hogy kivezessék siralmas helyzetéből s biztos iránytűvel megmutassák az „Ígéret földjét". Megalakult Budapesten a nemzet egyedüli hivatott képviselete, a magyar nemzeti tanács, mely az ország összes községeihez, tehát községünkhöz is intézett táviratában tudatja, hogy Budapesten az ország fővárosában átvette a hatalmat. A katonaság, munkásság, a polgárság, a vidék felesküdött a nemzeti tanácsnak. Őfelsége a király is megértette végre, miről van szó, mi a nemzet osztatlan akarata s a nemzet egyedüli hivatott lángoló lelkesedésű s rendíthetetlen akaraterejű vezérét, a nép igaz önzetlen barátját: Gróf Káro­lyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökül, aki a nemzeti tanács tagjaiból meg­alakította a kormányt. — De a nemzet osztatlan kívánsága előtt meghajolt a király s csak alig egy nappal előbb kinevezett minisztériumát feloldotta esküje alól s nyitva hagyva a nemzet kívánságát az új államforma megválasz­tására is és egyedül a nemzet akaratától van függővé téve, hogy Magyaror­szág teljes függetlenségét halhatatlan nagy vezére Kossuth Lajos szellemében magyar köztársasági formában építse fel. Igen tisztelt képviselő testület, tisztelt polgártársaim! E történelmi napok­ban mi sem maradhatunk némák, nekünk is, miként az ország minden községének, kifejezésre kell juttatnunk a nemzet vezéreivel, a nemzeti tanács­csal való együttérzésünket, együttes akaratunkat. A községi életben a község közönségének hivatott és törvényes szerve a képviselő testület. Az képviseli a község egész lakosságát osztatlanul és egységesen. Az országban a közel napokban lefolyt, a nemzet jövőjére döntő fontosságú események országos és világra szóló jelentőségüknél fogva a napi politika kereteit messzi túl haladják, tehát a már külömben is elavult és módosítani kívánt községi törvény rendelkezései nem gátolhatnák meg ben­nünket akaratunk nyilvánításában. E végből vagyok bátor tisztelettel indít­ványozni, méltóztassék egyhangú határozattá emelni a következő határozati javaslatot: „Öcsöd község színmagyar népe, egy szívvel s lélekkel, örömtelt lelkesedés­sel s elszánt akarat erővel veszi tudomásul a magyar nemzeti tanács azon 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom