Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

maradt. A Wodianer-birtok a báró Harkányi-család tulajdonába került, hasznosítása továbbra is kisbérletek formájában történt. A gróf Vigyázó Sándorné-féle birtokot Léderer Rudolf után szintén sikerült az öcsödi parasztok bérletévé tenni. A paraszti haszonbérletben tartott nagybirtokterület így meghaladta a nyolcezer kat. holdat. A bérleti rendszer ilyen arányai Öcsöd egyik gazdasági jellemzőjévé lettek. 1902. december 13. A református presbitérium határozata az iskolaügy helyzetéről, az iskolába járás, a gazdálkodás és a szociális helyzet kapcsolatáról Elnök előterjeszti nagy tiszteletű Dombi Lajos esperes úrnak f. hó 6-án 1074. szám alatt kelt levelét, amelyben főtisztelendő és méltóságos püspök úrnak 3217/1902. számú leirata folytán felhívja az öcsödi ev. ref. egyház presbyteriumát az iránt, hogy a Békés vármegye közigazgatási bizottsága által túlzsúfoltság alapján kifogásolt Bogdán-féle és Vigh Imre-féle ev. ref. iskolák túlzsúfoltságán segíteni s az evégből teendő intézkedésről őtet sürgősen értesíteni igyekezzék. Elismeri presbyteriumunk, hogy a nevezett iskolákban a beírott növendékek száma évek óta meghaladja valamivel a törvényes létszámot, de a Bogdán-féle (nagyobb leány) iskolában 100-on felül csak kivételesen, az elmúlt 10 év alatt csak négyszer emelkedett. A folyó tanévben igaz, hogy ezen iskolában Illa beírott növendékek létszáma, amennyi soha nem volt; ez azonban, miként az alsóbb osztályok növendékeinek mostani létszáma mutatja, ismét leszáll s 90-en felül alig fog emelkedni. A Vigh Imre-féle (nagyobb fiú) iskolában pedig a folyó évben a beírottak száma 77, tehát a törvényes létszámon alul van s így itt zsúfoltságról szó sem lehet. A tapasztalás azonban azt bizonyítja, hogy a jelzett iskolákból (4—5—6. osztályok) lépnek ki a növendékek év folyamán legtöbben, — átlag egyikegyik iskolából 24, mit megmagyaráz és indokolttá tesz népünk földmívelési életmódja, a tanyarendszer, mely gazdálkodásunknak alapja, és az általános elszegényedés, melyből folyólag a nép alsóbb osztálya a gyermekeit csak télen iskoláztatja, tavaszon és nyáron át 10—12 éves gyermekeit már részint a maga kis birtokán behasználja, részint cselédnek adja, hogy keresse be a gyermek a maga élelmét és testi ruházatát. Ezt megakadályozni eddig a törvény kénytelen intő erejével sem sikerült. S így az iskolai év nagyobb részében a jelzett iskolákban nincsen túlzsúfoltság, mert a törvényes létszámot alig haladja meg valamivel a rendes iskolázok száma. De a tanítás eredménye sincs ezen iskolákban veszélyeztetve; mindig jeles, sőt kitűnő is az eredmény, amint azt az egyházmegyei törvényes vizsgálat jegyzőkönyvei bizonyíthatják. Ez idő szerint tehát nem látja szükségét presbyteriumunk annak, hogy iskolái számát szaporítsa és új tanítói állomásokat szervezzen, annyival is inkább, mert erre most képtelen; az utóbbi évek e tekintetbeni költekezéseit most is törlesztgeti egyházunk, híveink minden egy egyházi adókorona után 99