Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

zanatát a tervszerű, közös szövetkezeti gazdálkodás körében összefogják." A dokumentum szerint a közös termelési tevékenység kereteit a földbérlőszövetkezetek és földbérlőcsoportok létrehozásával kell megteremteni. Ezek célja a mezőgazdasági munkanélküliség levezetésének előmozdítása, a fejlettebb formájú termelőszövetkezetek létesítésének lehetővé tétele, a kulákok elszigetelésének és korlátozásának segítése, a bérleti uzsora kiküszöbölése, valamint a kishaszonbérlők szövetkezeti tömörítésének lehetővé tétele. A szervezés területi súlypontját a javaslat a Tiszántúlra és a Duna-Tisza közére kívánta helyezni.

38 A júliusi tervek a haszonbérleti rendezés gyors lebonyolítását irányozták elő. A vonatozó jogszabályok megjelenésének határidejét augusztus l-ben, a földbérlőszövetkezetek és -csoportok kialakításáét pedig szeptember 30.-ában jelölték meg. A megvalósítás lényegében egy hónapos késéssel kezdődött. A végrehajtás rendjét meghatározó 9.000/1948. számú kormányrendelet augusztus 29-én jelent meg, kilenc nappal azután, hogy kecskeméti beszédében Rákosi Mátyás a közvéleményt is tájékoztatta a várható eseményekről. A jogszabály

39 szerint a gazdálkodást élethivatásként folytatók haszonbérbe maximálisan 25 kh-t vehettek, azzal a megkötéssel, hogy a tulajdonukat képező és a haszonbérlet címén birtokolt terület együttesen nem haladhatta meg a 40 kh-t. A 25 kh-on felüli tulajdonosok számára a bérletet a rendelet megtiltotta, a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak számára pedig 5 kh-as határt szabott meg. Az előírtakat meghaladó bérleteket az előhaszonbérleti jog alapján a földbérlő bizottságok útján igénybe venni rendelte a jogszabály, hogy aztán az igényjogosultaknak juttassák. Igényjogosultaknak elsősorban a nincsteleneket, másodsorban az 5 khon, harmadsorban a 10 kh-on aluli birtokkal rendelkezőket tekintették. A haszonbérleti jogszabály úgy intézkedett, hogy az igénybevett területek elsősorban az erre a célra alakult földbérlőszövetkezetek kezelésébe adandók, másodsorban a földművesszövetkezetek keretében létrejövő földbérlőcsoportok hasznosíthatják, s végül szervezetlen kishaszonbérletek létesíthetők. A gyakorlati végrehajtás során a földbérlőszövetkezet- és csoport-alakítás szorgalmazása egyértelmű volt az egyéni kishaszonbérletek létesítésével szemben. A két szervezeti forma kérdése azonban eléggé bizonytalan volt. A szervezeti keretek rendezetlenségéhez hozzájárult az is, hogy a földbérlőszövetkezetek működési rendje több mint két hónapig szabályozatlan volt. Csak november elején adták ki a földbérlőszövetkezetek létrehozásáról és tevékenységéről részletesen intézkedő 12.000/1948. sz. kormányrendeletet.

40 Ez kimondta, hogy egy községben csak egy földbérlőszövetkezet alakítható, amelynek feladata a termelés szervezése, irányítása, a szükséges beszerzés és értékesítés biztosítása. A földbérlőszövetkezet a jogszabály értelmében üzletet nem nyithatott, fogyasztási üzletágat nem vezethetett. A szövetkezet alakításához legalább 10 tag és 30 kh földterület kellett. A rendelet kimondta, hogy a földbérlőszövetkezeti tagok a szövetkezet keretén belül termelőszövetkezeti csoportot alakíthatnak. 3 SSZOT KL MEDOSZ 1948. 599.000/1948 számú kormányrendelet, Magyar Közlöny Rendeletek Tára. 1948. augusztus 29. 40

Magyar Közlöny Rendeletek Tára. 1948. november 7. 20