Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
felemelése. 129 Cibakházán a szeptember 3-i népfrontértekezleten — feltehetően külső nyomásra — olyan határozatot hoztak, amely szerint bár „a dolgozó és középparasztságnál felesleges gabona már nincs", a begyűjtést tovább fokozzák. 130 Az ilyen jelenségek számottevően rontották a tömegszervezetek és a parasztság viszonyát, nemcsak 1950-ben, hanem 1951-ben is, amikor újra háziagitációkat folytattak a beszolgáltatás teljesítése "és túlteljesítése érdekében. 131 Akkor azonban már több esetben a tömegszervezeti aktivisták is igyekeztek kivonni magukat az ilyen feladatok teljesítéséből. A megyei tanács január 31-i ülésén a tanácselnök azért bírálta az MNDSZ-t és a DÉFOSZ-t, mert véleménye szerint azok nem foglalkoztak a begyűjtés kérdésével. 132 Egy 1951. júniusi instruktori jelentés a tiszaugi MNDSZ szervezetet említette rossz példaként, mondván: csak ígérte, de nem adott népnevelőt a tojásbegyűjtési napra. 133 A megyei tanács elnökhelyettese június 30-án azzal vádolta a földművesszövetkezeteket, hogy „nem tekintették harci feladatnak" a beadást. 134 December 3-án a DISZ-t marasztalták el a begyűjtésben végzett gyenge munkáért. 135 A beszolgáltatáshoz hasonló hatást váltott ki a békekölcsön-jegyzési kampányokban való részvétel is. „A Défosz által kijelölt aktívák munkáját általában az jellemezte, hogy szokatlan volt nekik ez a feladat, restelltek a Békekölcsön jegyzés érdekében házalni"-állapította meg a DÉFOSZ-központ Szervezési Osztályának 1950. október 28-i jelentése, megjegyezve, hogy a békekölcsön-jegyzés idején az aktívák létszámának lemorzsolódása az országos egyharmados aránnyal szemben Szolnok megyében elérte az 50%-ot. 136 Egy másik korabeli dokumentum szerint a DÉFOSZ-nál még az irodavezetők is „büntetésnek vették" a békekölcsön-jegyzési agitátorként való kijelölésüket. 137 Az erőltetett beszolgáltatási és békekölcsön-jegyzési akciók mellett számos egyéb népszerűtlen feladat — pl. a formálissá vált termelési szerződések szervezése — is kedvezőtlenül hatott a tömegszervezetek társadalmi bázisának alakulására. „A helyi szervezeteink politikai befolyása a dolgozó parasztság felé kevés" — ismerte el a Szolnok megyei helyzetet elemezve a DÉFOSZ Központ már 1950. július 27-én, a kialakult helyzetért azonban egyoldalúan a helybelieket hibáztatta. 138 Egyes községekben a tömeg129 SZML MTVB Titkárság szám nélküli iratai. 42. doboz. 130 Uo. 131 SZOT KL MEDOSZ 1951 - 460. és MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 183. őe. adatai alapján. 132 SZML MTVB Titkárság szám nélküli iratai. 2. doboz. 133 BORZÁKL. 1971. 138. 134 SZML Szolnok Megyei Tanács 1951. június 30-i tanácsülésének jegyzőkönyve. 135 A korabeli feljegyzés szerint az ifjúsági szervezet több helyen - Törökszentmiklóson, Túrkevén és a Tiszafüredi járásban - be sem kapcsolódott a munkába. MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 180. őe. 136 137 SZOT KL MEDOSZ 1950 - 219. Uo. 13 °A dokumentum a jelenség okát abban jelölte meg, hogy a falusi szervezeteknek ..teljesen munkaközvetítő és munkás-érdekvédelmi jellegük van, keveset foglalkoznak a dolgozó parasztságot közelről érintő termelési kérdésekkel". Uo. 1950 - 216. 96
