Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

nek mellett lényegében csak az 1945-ös földreform juttatottjait — közülük is inkább csak a kisebb birtokúakat — sikerült belépésre bírni. Ez jellemezte a már működő közös gazdaságokhoz csatlakozókat és az új tszcs-ket létrehozókat egyaránt. Az áttörést a középparsztság beszervezése terén 1950 őszéig nem sikerült elérni. Emiatt a szervezésben résztvevőket bírálta az agrárpolitika. A kritika érintette a tömegszervezeteket is, elsősorban a DÉFOSZ-t. Az 1950. szeptember 6-i megyei titkársági értekezleten a DÉFOSZ egyik hibájaként rótták fel, hogy „a közép parasztsággal való kapcsolat nem olyan volt, mint kellett volna lenni."

69 1950 őszén-telén a tömegszervezetek feladatainak meghatározásánál a korábbinál nagyobb súlyt kapott a középparasztság megnyerésének kérdése, párosulva az osztályharc fokozásának követelményével. A vezető szerepet e téren továbbra is a DÉFOSZ-nak szánták, de fokozottabb aktivitásra ösztönözték az egyéb tömegszervezeteket is. Az egyszerűbb szövetkezeti formák elterjesztése jegyében a DÉFOSZ mellett a földművesszövetkezetek mozgalmi tevékenységét helyezték előtérbe. A DÉFOSZ az ősz elején a tagosítással kapcsolatban kapott feladatot. ,,A községi elöljáróságok és Défosz-szervezetek figyelmét külön is felhívtuk arra, hogy ellenőrizzék a kulákságot a csereterületek megművelésével kapcsolatban" — állapította meg a megyei tanács mezőgazdasági osztályának 1950. szeptember 12-i jelentése.

70 A következő hónapokra szóló programban is súlyponti szerepet kapott az éberség biztosításának és a gazdagparasztság korlátozásának követelménye. A mezőgazdaság szocialista átalakításának elősegítését szolgáló teendőket a korábbiakhoz hasonlóan határozták meg, ezúttal azonban már utalás történt a termelőszövetkezeti községek megvalósításának tervére is. „Ismertetjük a jól működő termelőszövetkezeti csoportok eredményeit. Népszerűsítjük a nagy termelőszövetkezeti csoportokat és szocialista községeket" — szögezte le a DÉFOSZ-központ 1950. október 1-től december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó munkaterve, amely a következőképpen folytatódik: „Széles körű felvilágosító munkát végzünk a termelőszövetkezeti csoportokba való belépés érdekében. Ismertetjük a Szovjetunió nagyüzemi mezőgazdaságának eredményeit. A kolhozparasztság boldog, vidám életét. Az agitációs munkában felhasználjuk elsősorban a Szovjetunióban járt parasztküldöttség s a Kárpát-Ukrajnából nálunk járt kolhozparaszt küldöttség tapasztalatait."

71 A középparasztság beszervezésére irányuló törekvések előtérbe kerülése jegyében fokozódott a földművesszövetkezetek aktivizálása. Amíg 1950 tavaszáig a földművesszövetkezetek közös gazdálkodást segítő tevékenysége főleg a már meglevő termelőszövetkezeti üzemek segítésére irányult, 1950 őszétől változás következett be, súlyponti feladattá az új tszcs-k életrehívásában, illetve a taglétszám bővítésében való részvétel vált, a földművesszövetkezeti teendők tehát gyakorlatilag a többi tömegszervezetekével azonossá váltak a kollektivizálással kapcsolatban. „Hiányosság az, hogy a középparasztság még passzív a kollektív gazdálkodással szemben. Ezt a hiányosságot úgy igyekszünk javítani, hogy a Földműv. Szövetkezet 69

SZOT KL MKDOSZ 1950 309. 70

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 1 76. őc. 71

SZOTKLMKDOSZ 1950 219. 86