Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

MNDSZ-ről július 26-án még elmarasztaló értékelést adtak, amely szerint a nőszövetség munkája a cséplési munkaerő' biztosításában — a 160 asszonyt mozgósító mezőtúri szervezet kivételével — nem megfelelő, öt nap múlva azonban már kedvezőbben ítélte meg a helyzetet a megyei pártbizottság információs jelentése, megállapítva, hogy az MNDSZ-nek 21 női cséplőbrigádja van 318 taggal.

35 A társadalmi munka formájában adott támogatást a közös gazdaságok 1950-ben az őszi betakarításhoz is igényelték. „Érkeztek több helyről jelentések, hogy a tszcs-k azzal a kéréssel fordultak az ifjúsághoz, hogy a rizs aratásában rohambrigádok segítsék a munkát." — állapították meg már a megyei operatív bizottság augusztus 15-i értekezletén.

36 Az ősz folyamán azonban a tömegszervezetek termelőszövetkezeti vonatkozású tevékenységében a súlypont ismét a szervezési feladatok végzésére került az újabb kollektivizálási kampány megindításának következményeként. 2. Az 1950. évi szövetkezetszervezés második hulláma 1950 közepén Szolnok megyében 113 termelőszövetkezeti gazdaság volt az öszszes mezőgazdasági területnek 3,8, a szántónak pedig 3,9%-ával. Erről a bázisról indították a kollektivizálás újabb hullámát. 1950 derekán az agrárpolitika már egyre inkább a parasztság többségének közös gazdaságokba tömörítését igényelte. Mind nagyobb szerepet kaptak a szövetkezeti szektor bővítésének számszerű előírásai, amelyeket inkább a túlzott igények, mint a gazdasági és politikai feltételek reális számbavétele alapján fogalmaztak meg. Az MDP KV Politikai Bizottságának 1950. január 26-i határozata nyomán Szolnok megyében is meghatározták a kollektivizálásnak az év őszén elérendő eredményeit.

37 E szerint a megyében 31 új termelőszövetkezetet és csoportot kell létrehozni, 4.116 családot 33.402 kh földdel beszervezni. A kitűzött célok elérése érdekében a kollektivizálás irányítói szükségesnek látták a politikai agitáció fokozását, s ezen belül a tömegszervezetek közreműködésének szélesítését is. ,,A termelőszövetkezeti mozgalom őszi fejlesztéséhez saját feladataikra vonatkozóan külön tervet dolgozzanak ki a DÉFOSZ, MNDSZ és az EPOSZ" — mondta ki az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bizottságának 1950. április 28-i határozata.

38 Ennek szellemében foglaltak állást az alsóbb szintű pártszervek is. így pl. a kisújszállási és karcagi pártbizottság a július 1-én, illetve július 12-én megfogalmazott termelőszövetkezeti fejlesztési tervében szükségesnek jelölte meg a DÉFOSZ, az MNDSZ és az ifjúsági szervezet bevonását az agitációs munkába.

39 A tömegszervezetek központjai szintén ösztönözték helyi csoportjaik aktívabbá válását. Különösen a DÉFOSZ helyezett nagy hangsúlyt erre a kérdésre. Június 22-én datált háromhónapos 35

Uo. 174. és 179. őc. 36

Uo. 1 74. őe. 37

UNGOR T. 1971.211. 38

SZOT KL MI-DOSZ 1950 - 227. 19 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 211. óc. 81