Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

nincstelen, 58,5%-a újgazda, 0,7%-a nem mezőgazdasági foglalkozású volt a megyében, s csak 2,8%-kal részesedtek a régi gazdák. A tszcs-területek 50,7%-a osztatlan csoportbérletből származott, 13,3%-a beadott egyéni bérlet volt, a tagok által bevitt földek részesedése pedig 36%-ot tett ki.

2 Az év elejétől május közepéig alakult termelőszövetkezeti csoportok számát a korabeli DÉFOSZ-titkári jelentés 20-ban állapította meg, hozzátéve, hogy ezekkel együtt a megyében 114 engedélyezett tszcs működik.

3 Ezeknek az adatoknak az 1949. december végiekkel való összevetése arra enged következtetni, hogy 1950 első felében egyesülések is történtek. Az egykorú dokumentumok ezt igazolják. Már január első felében sor került a mezőtúri Alkotmány és Kossuth, valamint az abádszalóki Rákosi és a kenderesi Kossuth tszcs-k beolvasztására más csoportokba.

4 A tavasz folyamán további fúziókra került sor, mert április és június között a termelőszövetkezeti csoportok száma csökkent. Április 8-án 119-ről, május 11-én 114-ről, június 30-án 113-ról adtak számot.

5 Ez utóbbi időpontban a termelőcsoportok száma 10,8%-kal volt magasabb, mint fél évvel korábban. A tszcs-k számának emelkedésénél nagyobb, de az 1949. őszinél kisebb mértékben nőtt 1950 első felében a termelőszövetkezeti taglétszám és földterület. A tagok száma az 1949. december végi 3.286-tal szemben a következő év július 1-én 4.088 volt, a terület 25.840 kh helyett 36.463 kh.

6 Ez 24,4%-os, illetve 41,1%-os növekedést jelent (országos viszonylatban a megfelelő arányszámok 85,7%, illetve 52,4%).

7 A közös gazdaságok átlagterülete 253,3 kh-ról 322,7 kh-ra emelkedett, az egy tagra jutó föld a fél évvel korábbi 7,86 kh-ról 1950 közepéig 8,91 kh-ra nőtt. így az utóbbi időpontban már az egy tagra eső terület is nagyobb volt megyei szinten, mint országosan. A szervezeti viszonyok alakulásában 1950-ben fontos változást jelentett a földművesszövetkezeti és a termelőszövetkezeti mozgalom jogi szétválasztásának megkezdése. Ez nem volt új gondolat a szövetkezeti irányítószervek részéről, hiszen már 1949 elején is felvetették. A január 15-én tartott megyei felülvizsgáló bizottsági értekezleten — nyilván nem a központi útmutatások ellenére — részben a nyújtandó állami támogatás felhasználásáért való felelősségvállalás szükségességére, részben a földművesszövetkezetek túlterheltségére hivatkozva állapították meg, hogy ,,az életképesebb termelőcsoportok, melyek a III. típust válasszák, helyesebb volna ha külön szövetkezetet alakítanának."

8 Az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bizottságának 1949. február 7-i ülésén már napirenden szerepelt az önálló termelőszövetkezetek kialakításának kérdése. A beterjesztett javaslat szerint a földbérlő- és földművesszövetkezetektől elválasztandó termelőszövetkezeteknek legalább 400 kh területtel és megfelelő vezetéssel kell 2

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 205. őc. alapján. 3

SZOTKL MEDOSZ 1950. 4

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 195. ó'e. 5

SZOT KL MEDOSZ 1950. és MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 195. őe. 6

SZML MHZIG 2.361/1949. és MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 195. őc. 7

I'AZEKAS Béla 1976. 65. adatai alapján. 8

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 173. őc. 76