Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
kenységét. Fontos szempontként kezelték, hogy a tagok még be nem vitt földterülete a közösbe kerüljön. Háztájinak 0,5 kh-t hagytak vissza. Kisebb-nagyobb szervezeti átalakításokra is sor került. Alkalmanként új tagokkal vagy földterülettel bővítették a termelőcsoportokat. Volt rá példa, hogy a már engedélyezett tszcs-be vadcsoport olvadt be. Általánosan végrehajtották a belső munkaszervezet kialakítását és a közös állatállomány megteremtése illetve bővítése érdekében a szervezők jószágaik bevitelére ösztönözték a tszcs-tagokat. Szolnok megyében összességében a termelőszövetkezeti szektor 1949 második felében jelentősen bővült. Az év végén 102 tszcs volt a megyében 3.268 taggal, 25.840 kh földdel. 137 A júniusi állapothoz viszonyítva a tszcs-k száma 52,2%-kal, taglétszáma 108,8%-kal, területe 210,4%-kal nőtt. 138 A bővülés aránya — főként a csoportok száma és taglétszáma tekintetében — kisebb volt az országosnál; a megfelelő országos arányszámok 134,1; 182,2 és 231,7% voltak. 139 Az 1949. őszi kollektivizálási kampány előkészítése és lebonyolítása idején a tömegszervezetek jórészt még átmeneti állapotban voltak. A DÉFOSZ szervezeti kiépítése még nem fejeződött be, az EPOSZ éppen akkortájt helyezte át a hangsúlyt a területi szervezésről az üzemi szervezésre, a földművesszövetkezetek pedig gyakorlatilag még csak a tömegszervezetté válás kezdetén tartottak. Ebben a helyzetben a termelőszövetkezeti fejlesztésben — a kétségtelenül tapasztalható némi élénkülés ellenére — az év első hónapjaihoz képest lényegesen nagyobb mértékben részt venni nem tudtak. Ugyanakkor az agrár- és szövetkezetpolitika sem szorgalmazta még különösebben a szélesebb körű tömegszervezeti agitációt, tudomásul vette, hogy a tömegszervezetek és a termelőszövetkezeti csoportok kapcsolata inkább szervezeti és gazdasági, mint politikai volt. Ezzel lehetett összefüggésben az a tény is, hogy az 1949 őszén lezajlott felülvizsgálatokról készült dokumentumok és más egyidejű források is igen szűkszavúak a tömegszervezetek szerepével kapcsolatban, s jobbára csak a DÉFOSZ-ról és a földművesszövetkezetről tesznek említést, az EPOSZ-ról lényegesen kevesebb alkalommal, az MNDSZ-ről pedig csak elvétve. 1949 nyarának végén — őszének elején a tömegszervezetek számára főként gazdaságszervezést segítő feladatokat jelöltek meg. Augusztus 5-én a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság körlevele alapján a tiszaroffi elöljáróság arra hívta fel a DÉFOSZ-t, földművesszövetkezetet és az EPOSZ-t, hogy segítsék elő a tszcs-k és a gépállomás közötti szerződéses talajművelést, a DÉFOSZ megyei titkársága pedig szeptember 23-án a tszcs-kben folyó őszi betakarítás határidő előtti elvégzését célzó párosverseny szervezésére szólította fel a helyi tömegszervezeteket. 140 A felülvizsgáló bizottságok november—decemberi jelentései tömegszervezeti vonatkozásban többnyire általánosságokat tartalmaznak. A mezőtúri Vas Zoltán és Sallai, a karcagi Petőfi és a tiszagyendai Vörös Csillag tszcs kapcsolata a tömegszervezetekkel 137 TT Uo. 138 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 205. őe. és SZML MEZIG 2.361/1949. adatai alapján. 139 « 1 FAZEKAS Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon. Bp. 1976. 65. adatai alapján 140 SZML Tiszaroff DÉFOSZ vegyes iratai 1949. 69
