Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
enged következtetni, hogy a nyár végén a csoport bővült. A dokumentum ugyanis már 30 tagról és 130 kh területről tett említést. 93 A mezőtúri EPOSZ-tszcs meglehetősen rossz feltételek között kezdte meg a közös gazdálkodást. A birtokába jutott föld igen rossz minőségű volt, a korabeli tudósítások szerint: „legnagyobbrészt", illetve teljesen szikes. 94 Hiányosak voltak a tagok termelési tapasztalatai is. Mint a március elején adott felülvizsgáló bizottsági jelentés megállapította „részben nincstelen, részben pedig újonnan juttatott szülők gyerekei" voltak. 95 A gazdálkodásban már csak ezért sem rendelkezhettek gyakorlattal, koröszszetételük e tekintetben ugyancsak kedvezőtlen volt. A március 1-én felvett tagnévsor tanúsága szerint a 19 tagból 11 még 20 éves sem volt (17—19 évesek), a 25 évet pedig még csak ketten érték el, illetve haladták meg. 96 A talajadottságok behatárolták a tszcs gazdasági lehetőségeit. Az 1949. január 15-i felülvizsgálati dokumentum ugyan említést tesz arról, a törekvésről, hogy a csoport „konyhakertészettel fog foglalkozni", 97 ez azonban nem valósulhatott meg. A terület nagy részén rizstermeléssel foglalkoztak, amellett a korabeli jelentések szerint napraforgót és borsót is vetettek. A rizsterületet a forrásaink általában 40 kh-ra teszik, az egyéb növények által elfoglalt föld nagyságát pedig 13, illetve 16 kh-ra. 98 A Komszomol tszcs az adott gazdasági helyzetben nagymértékben külső segítségre szorult. Fő támogatója a földművesszövetkezet volt. Egyes forrásaink szerint mindent attól kapott a csoport; más feljegyzések, jelentések szerint a gépállomás szintén sokat segített, s 30%-os kedvezménnyel végezte a szántást. 99 A korabeli sajtó megjegyezte, hogy a tszcs szántási hitelben is részesült, más tudósítás szerint holdanként 550 Ft állami támogatást kapott. 100 Egy 1949. szeptember 5-i jelentés szerint mindezek mellett „az igás munkákat is kölcsön igával és fuvarozással végeztetik el." 101 A kedvezőtlen tárgyi feltételek mellett, megfelelő termelési tapasztalatok híján végzett termelőmunka egyébként is eléggé gyenge eredményét továbbá rontották az elemi csapások. 1949-ben a tszcs fő termelési profilját jelentő rizs hozamai megyeszerte gyengék voltak. Egyes korabeli értékelések az eredménytelenségért a tagokat is elmarasztalták. Egy 1949. december 17-i értekezleten hangzott el az a megállapítás, hogy a mezőtúri Komszomol tszcs-nél „a Párt és a DÉFOSZ nem vette kézbe a cso93 UMKL FM Tsz főo. 7551/Me-130/1949. 94 Mezőtúri Tiszavidék 1949. június 11. 4.; SZML MEZIG 3.202/1949.; SZML Mezőtúr város közigazgatási iratai 428/1949. 95 UMKL FM Tsz Főo. Szolnok megye 1949. Mezőtúr. 96 Uo. 97 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 198. őe. 7 °Mezotúri Tiszavidék 1949. május 28. 4.; Magveto 1949. június 19. 5. 99 BORZÁK L. 1971. 124.; UMKL FM Tsz Főo. Szolnok megye 1949. Mezőtúr.; Mezőtúri Tiszavidék 1949. június 11.4. 100 Mezőtúri Tiszavidék 1949. június 11.4.; 1949. május 28. 4. 101 UMKL FM Tsz Főo. 7551/Me-130/1949. 60
