Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
sem, valamint eszközellátottságuk is hiányos volt. 68 Mindezek következtében működésük eredményessége csak korlátozott lehetett. Annak ellenére, hogy haszonbér-fizetési kötelezettsége alól mentesítették, nem tudta minden tartozását kiegyenlíteni a csoport, és 9.000 Ft hitelét prolongáltatni kellett. A munkaegységek átlaga az 1948/49. gazdasági évben 15,17 Ft-ot tett ki a csoportban. 69 A helyzet javítása érdekében - mindenekelőtt a férfi munkaerő hiányának megszüntetése érdekében — 1949 őszén a kisújszállási Hámán Kató tszcs egyesült a helybeli Petőfi tszcs-vel. 70 Ezzel a megye egyetlen „asszonycsoportja" megszűnt. A parasztifjúsági rétegszervezet az MNDSZ-hez hasonlóan — de annál szélesebb körűen — kísérelt meg saját bázisára építve közös gazdálkodást kezdeményezni Szolnok megyében. Több helyen hoztak létre az EPOSZ-tagok részvételével olyan társulásokat, amelyek a közös termelést tűzték ki célul. Ezek a termelőcsoportok jobbára kis területen jöttek létre és tevékenységükkel a helyi földművesszövetkezetekhez kapcsolódtak. A korabeli sajtótudósítások szerint Nagykörűn az EPOSZ már 1948-ban — feltehetőleg ősszel — kapott 5 kh földet, s azon termelőcsoportot alapított, melyben a résztvevő 21 fiatal (15 fiú és 6 lány) 1949-ben 2 kh-on ricinust, 3 kh-on pedig napraforgót termelt. 71 1949. júliusi híradás szerint a Jászladány-görbemajori EPOSZ-szervezete 10 kh napraforgóval bevetett területet művelt. 72 Az Abászalókhoz tartozó Lászlómajorról 1948 novemberében írták, hogy a helyi EPOSZ-csoport 1.400 négyszögöles területén „szövetkezeti rizstermelést végzett" igen jó eredménnyel, s területét 5 kh-ra akarja bővíteni. 73 A Szelevény-haleszi szervezet egyik tagja 1949 márciusában úgy nyilatkozott, hogy a község elöljáróságától kapott 1.200 négyszögöl földön kertészetet létesítettek, amit közösen művelnek. 74 Egy 1948. decemberi sajtójelentésben azt olvashatjuk, hogy a kunmadarasi parasztifjúsági szervezet tagjai tavasszal a földművesszövetkezet keretén belül 50 holdon megkezdik a táblásgazdálkodást. 75 1949. május végi sajtóközlemény szerint a Gyapottermesztő Nemzeti Vállalat kisújszállási kísérleti állomása úgy jött létre, hogy a helybeli földművesszövetkezet 16 kh területet bocsátott az egyik termelőszövetkezeti csoport rendelkezésére, amelyben „az Eposz leglelkesebb tagjai közül mintegy harmincan vesznek részt". A 20 fiú és 10 lány a tszcs-n belül munkaközösséget alakított, amely a kísérleti állomáson „nemesbúza, rozs, cukorrépa és gyapot termesztésével foglalkozik." Az egyik tudósítás erről a csoportról igen elismerően: „A gyapottermelés élharcosai Kisújszálláson az 68 Uo. 7551/KÍ-216/1949. adatai alapján. u Az 1949. december 17-i felülvizsgáló bizottsági értekezlet jegyzökönyve alapján. MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 173. őe. 70 Uo. 7 Magvető 1949. november 27.1.; 1949. július 17. 2. 72 Magvető 1949. július 10. 2. ' °Magveto 1948. november 7. 4. 74 Magvető 1949. március 20. 2. 75 Kunsági Hírlap 1948. december 17. 2. 57
