Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
zetek és csoportok tehát együttesen mintegy 20.000 kh területet vettek kezelésbe, az összes előhaszonbérelt területnek 57%-át. 24 A taglétszám a szeptember 29-i alispáni jelentés szerint a földbérlőszövetkezetekben 2.282, a földbérlőcsoportokban 3.131, a FÉKOSZ november 5-i kimutatása szerint 3.311, illetve 950, a MOSZK november 14-i adatai szerint 3.026, illetve 2.2" volt. 25 A szervezeti formák véglegesnek mondható képe 1949 elejére alakult ki. Akkor — az alispán március 21-i évnegyedes jelentése szerint — 27 földbérlőszövetkezet volt a megyében 2.360 taggal, 21.736 kh területtel, míg a 20 földbérlőcsoport 1.610 taggal 6.015 kh földet tartott kezelésében. 26 Egy-egy földbérlőszövetkezetre tehát jóval nagyobb földterület esett, mint egy-egy földbérlőcsoportra. Ehhez hozzájárult az, hogy az igénybe vett rizstelepek jórészt a bérlőcsoportok kezelésébe kerültek. A birtokukban levő rizsterületek 1.805 kh-t tettek ki, a megye összes rizsföldjeinek 15%-át. 27 A földbérlőszövetkezetek és -csoportok induló gazdasági feltételei igen kedvezőtlenek voltak. Többségük termelőeszközzel alig vagy egyáltalán nem rendelkezett. Felszerelést és állatot a földek birtokbavételével együtt csak a kisebb részük kapott. A megyei szövetkezeti felügyelő által november 20-án kibocsátott kérdőívek közül 38 áll rendelkezésünkre. Ezekből csak 6 mutat gépjuttatást, többnyire 1—2 ekét, boronát, vetőgépet és mindössze 4 jelez állatjuttatást. 28 További 18 községről az 1948. december 11-i szövetkezeti felügyelői jelentés közöl adatot. Ezek közül csupán három helyen adtak állatokat és eszközöket a földbérlőszövetkezeteknek. 29 A nagyon hiányosan felszerelt vagy termelőeszközzel egyáltalán nem rendelkező földbérlőszövetkezetek és -csoportok saját erőből képtelenek voltak számottevő működést kifejteni. Tevékenységük megindításának és folytatásának feltétele volt a külső segítség. Az alapvető talajmunkákat a gépállomások végezték el számukra. Helyenként — főként a csoportok — segítséget kaptak a földművesszövetkezetektől is. A szántási díjak, a vetőmag- és műtrágyabeszerzés fedezetét az e célra nyújtott hitelek jelentették. Ezek szervezésében, biztosításában segítséget kaptak az UFOSZ-tól és a FÉKOSZ-tól is.30 A földbérlőszövetkezetek és -csoportok létrehozásakor a szervezőket az a törekvés vezette, hogy a kollektív gazdálkodás megkezdésére ösztönözzék a jelentkezőket. Több helyen, pl. Törökszentmiklóson, Jászkiséren úgy intézték a bérletek kiosztását, 24 Ez valamivel kisebb aranyt jelent mint az országos átlag, az ugyanis 60% volt. ORBÁN S. 1972. 79. 25 SZML Szolnok megye főispáni iratai 990/1948.; SZOT KL Szakmaközi Bizottság Szolnok megye 1948 - 3. és UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 1386/1948. 26 SZML Szolnok megye alispáni iratai 6.257/1949. 27 Uo.: SZML Szolnok város közigazgatási iratai 1272/1949. alapján. (A főispán 1948. november 1-i megállapítása szerint a megye összes rizsterülete 12.000 kh volt.) 28 UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 1355/1948. 29 Vö.: ORBÁN S. 1972. 72. 30 BORZÁKL. 1971.118. 51
