Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

A jelentős erőfeszítések ellenére a növekedés 1950-ben már nem volt az előző évihez hasonló mértékű. Az első hónapokban az emelkedés üteme még számottevő, az év második felében azonban lényegesen csökkent. A SZÖVOSZ megyei titkára 1950. március 19-én a megyei választmányi ülésen közel százezerre tette a földművesszövetkezeti taglétszámot, egy májusban adott jelentésben pedig 99.043-ban jelölte meg azt.

91 Az év vége felé keletkezett dokumentumok mérsékelt növekedést tükröznek. Az MDP megyebizottságának mezőgazdasági osztálya a november—december hónapokra készített munkatervében, amely november 1-én datálódott, kb. 104.000-re becsülte a megye földművesszövetkezeti taglétszámát, a SZÖVOSZ megyei titkára viszont a december 22-i választmányi ülésen csak 102.500-ra.

92 1951-ben a tagok száma — bár tovább csökkenő ütemben — emelkedett. Szeptember 26-án a megyei pártbizottság jelentése azt állapította meg, hogy a földművesszövetkezeti taglétszám több mint 105.000.

93 A tagok számának növekedése elsősorban a tagtoborzások következménye volt, szerepet játszott azonban benne a tejszövetkezetek beolvadása és új földművesszövetkezetek alakulása is. Előbbi 1949 végén zajlott le, utóbbira főként 1950-ben került sor. A tejszövetkezeti fúziókról a döntés 1949 őszén született meg, s az év végére a végrehajtás is megtörtént. A SZÖVOSZ október 17-i ülésén a központ főtitkára azt a javaslatot terjesztette elő, hogy egy november 15. és december 31. között lebonyolítandó kampány során „a tejszövetkezeteket demokratizálni kell és be kell olvasztani a földművesszövetkezetekbe."

94 A javaslat alapján került sor a döntésre, amely Szolnok megyét is érintette. Az egyesítéseket erőteljes politikai tisztogatással kötötték össze, mivel — a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának november 17-i jelentése szerint — a tejszövetkezeteknek „nemcsak a tagsága, de a vezetősége között is igen sok kulák foglal még helyet."

95 E megítélés alapján a fúziók jelentős mértékű kizárások mellett mentek végbe. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tej szövetkezetek beolvadása nem emelte lényegesen a földművesszövetkezeti taglétszámot. A fő ok azonban az volt, hogy a két szövetkezeti típus tagsága részben már korábban is közös volt, sokakat mindkét helyen tagként tartottak nyilván. A tejszövetkezeti fúzióknál nagyobb szerepe volt a taglétszám emelésében az új földművesszövetkezetek alakításának. Ilyen esetek különösen 1950 első felében voltak gyakoriak. A SZÖVOSZ megyei titkárának május havi jelentése szerint egy hónap alatt 18 új földművesszövetkezet jött létre.

96 Ekkortájt az alakulások a nagyobb határú városok és községek tanyavilágában történtek. Április folyamán pl. a mezőtúri határban két hét alatt három külterületi földművesszövetkezet alakult.

97 Hasonlóképpen 9 Szolnok megyei Néplap 1950. március 25. 4.;BORZÁK L. 1971. 143. 92

URBÁN L. 1985. 109. 93

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 180. ó'e. 94

SZOT KL MEDOSZ 1949 - 23. 95

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 179. ó'e. 96 BORZÁKL. 1971.143. A nagykuriai, hangácsi és pusztabánrévei földművesszövetkezetek alakulási jegyzó'könyvei alapján. MÉSZÖV irattár, történeti gyűjtemény 28. 42