Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

tömegbázisának szélesítésével. Ez utóbbi fontosságára mutatott rá a szeptember 12-én tartott megyei szövetkezeti konferencián az MDP megyei bizottságának titkára, ami­kor felhívta a figyelmet a régi kis- és középparasztok felvételétől való elzárkózásra, a szövetkezeti tagság újgazdákra való korlátozására irányuló törekvés veszélyeire. 73 A különböző szintű és különböző formákban folytatott agitációk eredménye­ként a földművesszövetkezeti taglétszám általában számottevően nőtt. 1948 végére a megye földművesszövetkezeteinek 60%-kal volt több tagja, mint az év tavaszán. 74 A társadalmi bázist azonban még mindig elsődlegesen a földhözjuttatottak jelentet­ték. 75 A taglétszám növelésére és a tagság szociális összetételének átalakítására irányu­ló erőfeszítések nem öncélúak voltak. 1948 nyarától ugyanis a földművesszövetkeze­tekkel szemben támasztott követelmények között egyre nagyobb hangsúlyt kapott a mozgalmi-tömegszervezeti aktivitás és a politikai szempontok elsődlegessége. „Az ál­talános falusi szövetkezet és ezen belül a szövetkezeti termelés kifejlesztése kiélesíti az osztályellentétet falun, és a falusi osztályharc fő frontját fogja képezni. A népi demok­ratikus szövetkezeti mozgalom elszigeteli a kulákot falun, kivonja a középparasztot a kulák befolyása alól, a középparasztot a dolgozó kisparaszt és a munkásosztály oldalá­ra állítja" — állapította meg az áprilisi szövetkezeti irányelvek egyik kitétele. 76 Ennek az álláspontnak szélsőséges értelmezése vált jellemzővé 1948 második felében. A Tá­jékoztató Iroda júniusi határozata nyomán ugyanis a magyar pártvezetés is a „gazdag­parasztság elleni osztályharc élezése mellett foglalt állást." 77 A szövetkezeti program vezérelve az a július 13-i politikai bizottság ülésen elfogadott direktíva lett, amely sze­rint „a döntő szempont a kulák elszigetelésének, gazdasági és politikai befolyása szűkí­tésének előmozdítása. Minden egyéb szempontot, így a termelés megszervezésének szempontját is alá kell rendelni ennek a célnak." 78 Az osztályharc egyoldalú — rövidesen súlyos torzulásokhoz vezető — előtérbe állításával összefüggésben került sor annak a felfogásnak a felülbírálására és elvetésére, amely a szocialista agrárszövetkezetek szervezeti kereteit a földművesszövetkezetekben látta. 1948 második felétől az agrár- és szövetkezetpolitika a termelőszövetkezeti és földművesszövetkezeti mozgalom szétválasztására törekedett, 1949—50-ben felszámol­ta a földművesszövetkezetek mezőgazdasági termelőeszköz-hasznosítási és közvetlen termelésszervezői tevékenységét, s ezzel teljessé tette a kereskedelmi jellegű szövetke­zetté változtatásának azt a folyamatát, amely az 1949 elején a Hangya szövetkezetek­kel történt fúziók nyomán egyébként is számottevő mértékben meggyorsult. Mezőgaz­73 URBAN László: A földművesszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek négy évtizede Szolnok megyében. Szolnok, 1985. 52. UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 1335/1948. 75 / ­Tiszagyendarol pl. meg 1949. január 12-en is azt jelentettek, hogy a földművesszövetkezet tag­jainak túlnyomó része újgazda. MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 197. ó'e. 76 MKP-SZDP határozatok 1944-1948. 565. 7 A magyar népi demokrácia története 1944-1962. (Szerk.: BALOGH Sándor-JAKAB Sándor) Bp. 1978.184. 78 ORBÁNS. 1972. 72. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom