Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
és a viták hozzászólói értékelték a magyar mezőgazdaság felszabadulás utáni fejlődését, a két paraszti tömegszervezet munkáját, és hitet tettek, ill. állást foglaltak a parasztság érdekeiért folytatott következetes harc továbbvitele, a termelőszövetkezetek szervezésének szükségessége, valamint a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való szövetség mellett. Rámutattak arra, hogy a DÉFOSZ a volt UFOSZ és FÉKOSZ tagokon kívül soraiba hívja a mezőgazdaság minden más dolgozóját is. Hangsúlyozták az egységes paraszti tömegszervezetek fontosságát a munkás-paraszt szövetség szempontjából. Mindezeket határozatba foglalták mint a DÉFOSZ munkájának irányelveit. A központi alakuló kongresszus után, zömmel 1949 január—februárjában került sor a helyi DÉFOSZ-szervezetek létrehozására. Az egyesítési kampányt „rendkívül sokirányú szervezeti és politikai előkészítés előzte meg, amelynek irányítását az MDP Szervező Bizottsága tartotta kézben, de a végrehajtást állandóan ellenőrizte és segítette a párt mezőgazdasági és tömegszervezeti osztálya is." 63 A helyi DÉFOSZ-szervezetek alakuló gyűlései országos és megyei viszonylatban egyaránt 1949. január 16-án kezdődtek. A korabeli jelentés szerint a Szolnok megyében tartott rendezvények „szinte kivétel nélkül hallatlanul látogatottak" voltak. 64 A gyűléseken nagy hangsúlyt kapott a középparasztság beszervezésének szükségessége. Jól példázza ezt a Kunszentmártonban január 23-án elhangzott beszéd, amely leszögezte: „elérkezett az idő, hogy a FÉKOSZ és UFOSZ egyesülhet, de nemcsak ez a két szervezet egyesül, hanem ebbe a szervezetbe be fogjuk vonni a középparasztságot", s nyomatékul hozzátette: „A középparasztság nélkül el sem lehet képzelni, hogy a ránk háruló feladatot el tudjuk végezni a szocializmus építésében." 65 A DÉFOSZ alakuló gyűlések Szolnok megyében 1949. február végére lezajlottak. A szervezet központjának szervezési osztálya március 3-án már azt jelenthette, hogy a megyében mind a 60 előirányzott alakuló gyűlést megtartották. (Országosan akkor még csak alig több mint háromnegyedes részaránynál tartottak. 66 A DÉFOSZ községi szervezeteinek megalakítását követően megindult az üzemi szervezetek létrehozása is. A szövetkezeti gazdálkodás szempontjából jelentős szerephez jutott gépállomásokon Szolnok megyében már 1949 júliusában működtek önálló DÉFOSZ-csoportok. 67 A gépállomási és állami gazdasági szervezetek létrehozásával is összefüggésben volt az a tény, hogy a DÉFOSZ taglétszáma a megyében háromnegyed részben a munkástagozathoz tartozott (1949. decemberi adatok szerint 47.891 főből 36.731 fő). 6 » A DÉFOSZ szervezeti kereteinek létrehozásával eltelt hónapok alatt annak tevékenységi körét illetően történt bizonyos súlypontáthelyeződés, a legalapvetőbb cél63 SZAKÁCS Kálmán: A középparaszt-kérdés és a DÉFOSZ 1949-ben. Párttörténeti Közlemények 1972/4. 86. A felemelkedés útján. Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből. Szerk.: UNGOR Tibor. Szolnok, 1971. (a továbbiakban: UNGOR T. 1971.) 183. 65 SZOT KL Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szolnok megye 1949 - 10/A. 66 SZOT KL MEDOSZ 1949 - 78. 67 Uo. 1949-56. 68 Uo. 1949. 37
