Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
Az egyesülést fontos politikai aktusként értékelték a szövetségi politika szempontjából. Ennek megfelelően széles körű előkészítő munkára került sor, amelynek legfontosabb részét az agitációs gyűléskampány, a személyi változások és a társadalmi bázis szélesítése érdekében tett lépések képezték. A feladatokat az 1948 negyedik negyedévre szóló munkatervben fogalmazták meg. A FÉKOSZ megyei titkársága is aemlítetteknek megfelelően határozta meg a tennivalókat: „Helyi csoportjainak vezetőségeit a kapott utasítás szerint fogjuk átszervezni" — hangoztatta a megyei munkaterv, majd leszögezte: „A középparasztság beszervezésére gyűléseket és értekezleteket fogunk szervezni, megmagyarázva a szaktársaknak azt, hogy a becsületesen dolgozó középparasztságnak közöttünk a helye." 52 1948. október 2-án és 4-én előzetes megyei konferenciák zajlottak le, ahol a megyei pártbizottságok irányításával kidolgozták az egyesítés ütemtervét és elhatározták, hogy október 10-től október 31-ig minden községben egyesítést előkészítő gyűléseket tartanak. 53 Az első — októberi — gyűléssorozat nem hozta meg a várt eredményt. Az MDP KV Agrárpolitikai Bizottsága október 29-i jelentésében megállapította, hogy csak a tervezett rendezvények kisebb részének megtartásáról érkezett hír. 54 Az októberi gyűlések tapasztalatai alapján az Agrárpolitikai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyesítés előkészítésére kitűzött idő irreálisan rövid, ezért javasolta a Szervező Bizottságnak az országos egyesülési kongresszus december 18—19-re halasztását. Az időpont alig félhónapos áthelyezése azonban természetesen alapvetően nem változtathatta meg azt a tényt, hogy az előkészítés üteme erőltetett volt. Az idő rövidségét az alaposabb előkészítéssel igyekeztek ellensúlyozni a járási küldött választó értekezletek megrendezésekor. A munka sikerrel is járt. Az október 31-én, november 7-én és 14-én sorra kerülő gyűlések iránt sokkal nagyobb érdeklődés mutatkozott, mint korábban. (Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy az őszi mezőgazdasági munkák dandárján akkor már túl voltak.) „Több járási székhelyre a rossz közlekedési viszonyok miatt 10—15—20 km-es távolságról gyalog jöttek be a konferenciára." — jelentette a FÉKOSZ Szervezési Osztálya 1948. november 12-én. 55 Decemberben újabb gyűléseket tartottak az UFOSZ és a FÉKOSZ országos vezetőinek szónoki szereplésével. Ezekkel párhuzamosan sajtókampány is lezajlott, amelyben a rádió és valamennyi jelentősebb lap részt vett az UFOSZ és a FÉKOSZ vezetőinek cikkeivel, nyilatkozataival, a kongresszusi küldöttek bemutatásával. 1948 nyarán—őszén, a FÉKOSZ és az UFOSZ egyesítésének előkészítése kezdetén Szolnok megyében mindkét szervezet országos viszonylatban is a legjobban kiépítettek közé tartozott. Ez a tény segítette is, gátolta is az átalakulást. Kezdetben az utóbbi hatás érvényesült jobban, minthogy az elég erős szervezetek tagsága nem értette meg, miért kell a két helyi viszonylatban megerősödött szervezetnek egyesülnie. A megyei FÉKOSZ-titkár 1948. október 30-i jelentése szerint bár október folyamán „döntő módon" ezzel a kérdéssel foglalkoztak, „FÉKOSZ — UFOSZ egyesítésével 52 SZOT Szakmaközi Bizottság, Szolnok megye 1948 - 5. 53 SZOT KL MEDOSZ 1948 - 47. 54 Uo. 1948 -45. 55 Uo. 1948 -47. 35
