Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

hát és cipőt. Ennek további előnye, hogy az ipari munkásság is közvetlenül a Szövetkezettől kapja a cserébe adott élelmiszert..."

18 Az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) a FÉKOSZ-nál is többet foglalkozott a földművesszövetkezeti kérdésekkel. Már az 1946. szeptember 15-i országos alakuló kongresszus határozata az újbirtokos parasztság gazdasági felemelkedésének feltételei közé sorolta a parasztság szövetkezeti mozgalmának nagyarányú kifejlesztését, s követelte a földművesszövetkezetek hathatós támogatását.

19 E határozat szellemében fejtette ki tevékenységét az újgazdák érdekképviseleti szervezete a működésének egyik bázisterületét jelentő Szolnok megyében is. Előfordult ugyan olyan eset is, amikor az UFOSZ és a földművesszövetkezet között nem volt jó a kapcsolat,

2

^ általában azonban a szoros együttműködés volt a jellemző rájuk. A földművesszövetkezetek a legtöbb helyen a földigénylő bizottságok köré szerveződtek, mint ahogyan az UFOSZ szervezetek is. A visszaemlékezésekből kitűnik, hogy sok helyen ,,a földigénylő bizottság tagjaiból alakult a földművesszövetkezet".

21 Szintén a földigénylő bizottság tagjai lettek az újgazda érdekképviseleti szervezetek vezetői is, jórészt kommunisták. így nem tekinthető egyedinek a túrkevei eset, ahol a vezetői és tagjai „azonosak voltak a földosztó bizottságnak, az UFOSZ-nak és az FMSZ-nek".

22 Helyenként a köztudat szinte nem is tett különbséget az UFOSZ és a földművesszövetkezet között.

23 Az egykori résztvevők úgy emlékeznek, hogy általában ,,ha valami baj volt egy községben, az UFOSZ, a földművesszövetkezet és a földosztó bizottság minden esetben együttműködött".

24 A korabeli dokumentumok közül is több tartalmaz hasonló utalásokat. Az abádszalóki UFOSZ pl. egy földművesszövetkezeti traktor volt tulajdonosa részére történő visszajuttatásának megakadályozásában nyújtott segítséget; a tiszaburai szervezet a kapott épületek juttatási árának csökkentése iránti kérelmet támogatta. 1947-ben pedig két megyei UFOSZ fórumon is — a január 5-i választmányi ülésen és a június 15-i konferencián — követelték a földművesszövetkezetek hitellel való segítését.

25 Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a demokratikus agrárszövetkezeti fejlődés kezdeti szakaszának — erejükhöz, lehetőségeikhez mérten — a paraszti érdekképvisele18

BORZÁK L. 1971. 77. 1 9 Szakszervezetek Központi Leveltara (a továbbiakban: SZOT KL MEDOSZ) 1946-10. 20 A megyei szövetkezeti felügyelőség 1947. szeptember 25-i és a kerületi szövetkezeti főfelügyelő 1947. október 22-i jelentése egyaránt azt állapítja meg, hogy Nagyréven az UFOSZ akadályozza a földművesszövetkezet fejlődését, amíg azonban a megyei felügyelő a helyi UFOSZ-ról ír elmarasztalóan, addig a kerületi főfelügyelő a megyei UFOSZ szervezetről, UMKL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség 352/1947 és 439/1947. 21

BORZÁKL. 1971. 15. 22

Uo. 16. 23 BORZAK Lajos említést tesz olyan esetről, amikor a földművesszövetkezetet „földvédó szövctkezct"-nek nevezték. Uo. 45-46. 24

Uo. 17. 25

UMKL Országos Földhivatal iratai 339.098/1948. és 344.246/1948.; BORZÁK L. 1971. 77.; Tiszavidék 1947. július 19.1. 14