Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

1945 és 1948 között átfogó és egységes szövetkezetpolitikai gyakorlat nem alakult ki. Az állam és a pártok a szövetkezeti kérdéssel inkább csak a politika síkján foglalkoztak, mint a hatalomért folyó küzdelem egyik nem jelentéktelen, de nem is elsődleges színterével. A szövetkezeti élet formálódásának közvetlen szabályozói — annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai már 1945 folyamán központi szövetkezeti programokat fogalmaztak meg — lényegében az áruhiány, termelőeszközhiány, beszolgáltatási kötelezettségek, agrárolló és más általános feltételek által korlátozott helyi gazdasági és társadalmi tényezők voltak. Ez a helyzet — természetesen nem előzmények nélkül — 1948-ban megváltozott, elsődleges alakító erővé vált az agrár- és szövetkezetpolitika, amelynek cél- és eszközrendszere a fordulat évét követően már alapvetően különbözött a korábbiaktól. Többek között a mezőgazdaság szocialista átalakításának szolgálatába állították az egyidejűleg kiépített új tömegszervezeti rendszert is. 1. A demokratikus agrárszövetkezeti mozgalom és a társadalmi szervezetek kapcsolata 1945-1947-ben. A mezőgazdaság szocialista átalakításának napirendre tűzése idején Szolnok megyében a paraszti szövetkezésnek már több évtizedes hagyományai voltak, a termelési célú szövetkezés azonban csak néhány esztendős múltra tekinthetett vissza. A kapitalista korszakban a megyében a szövetkezeti életet a Hangya-, hitel- és tejszövetkezeti hálózatok uralták,

1 amelyek a fogyasztási, beszerző és értékesítő típust képviselték. A termelésszervezési, illetve közös eszközhasznosítást célzó szövetkezeti társulások kialakulásának kezdetei az 1945. évi földreformhoz kapcsolódtak. A népi demokratikus agrárfejlődés kibontakozásával összefüggésben jelentek meg a kollektív gazdálkodás első kezdeményei is. A háborús pusztulás után újjáéledő régi szövetkezetek a megváltozott társadalmi-politikai feltételek között korábbi pozícióikat és jellegüket maradéktalanul viszszanyerni már nem tudták. Az országos hálózatokhoz tartozó típusok ugyan — központjaik ösztönzésével és támogatásával — viszonylag gyorsan regenerálódtak,

2 sok 1Vo.: BORZÁK Lajos: Szövetkezeti magvetők. Szolnok, 1971. 21-27. 2 Vö.: BORSI Emil: A szocialista mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom magyarországi kialakulásának előtörténetéhez. Párttörténeti Közlemények 1964/4. 37-39. 9