Tóth Tibor: Szolnok megye levéltára. Ismertetés - Levéltári Füzetek 6. (Szolnok, 1981)

A megmaradt anyagban nagy károkat okozott az első, de különösképpen a második világháború. 1944-ben selejtezés céljából a megyei levéltárba beszállították a főszolgabírói anyagokat. Erre azonban a háborús események miatt nem került sor. Ekkor pusztultak el a levéltárban a jászsági felső, a tiszai közép- és a tiszai alsójárás főszolgabíróinak iratai. Az anyag mennyiségét, időbeliségét nem ismerjük. Ugyancsak a megyei levéltárban semmisültek meg az 1940—44. évi alispáni iratok, törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek, továbbá a felszabadulás előtti főispáni, megyei tanfelügyelői, gazdasági felügyelői és tisztiorvosi iratok is. Nem ismert a szolnoki járás 1923—1944. évi főszolgabírói iratainak holléte sem. A második világháború nem kímélte a városok, községek iratait sem. Mezőtúr város 1945 előtti levéltári anyaga csaknem teljes egészében, Karcag város 1910—1945 közötti közigazgatási iratai és jegyzőkönyvei, Szolnok város 1903 előtti közigazgatási iratai teljes egészében, Törökszentmiklós 1945 előtti iratai majdnem teljes egészében elpusztultak. Tetézte az érzékeny veszteséget az is, hogy 1944 őszén az esztelen menekítési lázban a kerületi vasládában őrzött jász és kun eredeti privilégiumok, oklevelek a Dunántúlon mind elpusztultak. Az elmondottakból megállapítható, hogy a háborús események jelentős és lényegében pótolhatatlan károkat okoztak. A levéltár későbbi munkája során az iratvédelmet, illetve az újonnan keletkezett (szocialista kori) anyagok levéltári begyűjtését, megőrzését elsőrendű feladatának tartotta. Ennek köszönhető, hogy a jelenleg őrzött iratanyag 55 százaléka szocialista. Ez lényegesen eltér a többi megyei levéltár iratanyagának arányaitól és jól tükrözi a legújabbkori anygokkal való lelkiismeretes törődést. A megye területén levő városok, községek 1950 előtti iratanyagának begyűjtése 1953-tól 1958-ig tartott. A tanácsok, hatóságok, gazdasági szervek és egységek, intézmények és egyéb szervek iratainak átvétele azóta is folyamatos. 2. A levéltár elhelyezése és ellátottsága A megyei levéltár anyagát hosszú időn keresztül (1878—1952) az 1878-ban Szolnokon felépült új megyeházán őrizték. 1950-ben az állami kezelésbe vétel után „Szolnok Megyei Közlevéltár" elnevezéssel átköltözött a volt Szolnoki Pénzügyigazgatóság épületébe. Itt működött 1957 közepéig, ahonnan a Megyei Bíróság épületébe települt át. A levéltár helyiségeire azonban később a bíróságnak múlhatatlanul szüksége volt, de a levéltár raktárai sem tudtak újabb anyagot befogdni, ezért a megyei tanács vezetői az Igazságügyi Minisztérium vezetőivel egyetértésben új Megyei Levéltár építését határozták el az V. ötéves terv során. A tervek alapján 1980-ban el is készült a Keskeny János út 40—42. sz. alatt az új épület, mely munkaszobáival, raktáraival, műhelyeivel, felszereléseivel ma hazánk legkorszerűbb levéltárának mondható. 6