Tóth Tibor: Szolnok megye levéltára. Ismertetés - Levéltári Füzetek 6. (Szolnok, 1981)
A gyűjteményeinkből kiemelkedik és rendkívüli jelentőségű a térképgyűjtemény. A több mint 300 darabból álló gyűjtemény XVIII— XIX. sz.-i kéziratos térképet tartalmaz. A törzsgyűjteményen kívül katonai, kataszteri térképeket, vázrajzokat és tervrajzokat is magába foglal. Említést érdemel még — a már fentebb jelzett — munkásmozgalmi gyűjtemény (1877—1944), pecsétnyomók (XVII— XX. sz.), erdőfelügyelőség fásítási térképei (1912—1941) és Jászberény városi hirdetmények, plakátok, nyomtatványok (1918—19) gyűjteménye. Filmtárunk és iratfényképgyűjteményünk kezdeti stádiumban van. Jelenleg mintegy 50JD00 filmfelvétel és 100 db fénykép képezi a gyűjtemény alapját. Ezek nagy része korabeli folyóirat, kisebb részt értékesebb iratanyagaink reprodukciói és csak az Országos Levéltárban található megyei anyagok felvételei. A Magyar Tanácsköztársaság szerveinek irataiból külön fondként a jászsági alsójárás politikai megbízottjának (Velemi Endre) anyagát tartjuk nyilván. A többi iratanyagot (Munkás-, Katona- és Földművestanácsok, Rendőrkapitányságok) az illetékes városi vagy községi fondokban találjuk, azonban ezek segédleteik alapján könnyen kutathatók. Jól illeszkedik a korszak anyagához a Szolnokon 1919-ben megjelent Vörös Újság valamennyi számának egybekötött faximilie kiadása és az 1969-ben összeállított Tanácsköztársasági eseménynaptár. 5. II felszabadulás utáni iratanyagaink Levéltárunk iratanyagának több mint fele a szocialista korból származik. Ennek nagy jelentőségét nem szükséges külön is méltani. A néphatalmi, és különleges feladatokra alakult bizottságok irataira jellemző, hogy csaknem minden helységből begyűjtésre kerültek. Viszonylag teljesek a nemzeti bizottságok, az igazoló bizottságok, a földbirtokrendező tanács és a földigénylő bizottságok fondjai. Az egyes helységek rendkívül kis terjedelmű anyagai ugyanakkor nagy forrásértékűek. Jellemzője ezeknek, hogy jól kiegészítik egymást. Tanulmányozásuk után az összkép kialakítható. A megyei törvényhatóság és a megyei városok, valamint a járási főszolgabírói anyagok kimutatásaikkal, összefoglalásaikkal, konkrét ügyeikkel nagy forrásértékűek. Különösen jelentősek a főispáni, az alispáni, a törvényhatósági bizottsági, a jászsági alsó járás főszolgabírójának fondjai folyamatosságuk és mennyiségük miatt. Iratanyagaik jól kutathatók. A tanácsok megalakulása után még rendszeresebbé és pontosabbá vált az iratkezelés és az iratselejtezés. Levéltárunkban az 1950—1967-es időszak megyei, járási és városi tanácsainak és ezek szakigazgatási szerveinek, valamint a községi tanácsok nagy mennyiségű iratai begyűjtésre és elhelyezésre kerültek. Külön gondot fordítunk a megszűnt járások és községek iratanyagának megóvására. Rendezettségük jó, nehézség nélkül kutathatók. 10