Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

Ezeket a feladatokat a nevelőtestületek csak ugy tudják végrehajtani, ha határozott, jól felkészült, a reformokat teljes egészébon őszintén támogató vezetők állnak az é­lükön, s ha a nevelőtestületekben meg lesz az eszmei-politikai egység." /2k/ Iskolai tanévnyitó értekezletünk jegyzőkönyve is kiemelten foglalkozik a gyakorlati okta­tással, mely ezzel az évvel kerül bevezetésre először iskolánkban: "Most azonban minden eddigi évtől eltérő helyzetben vagyunk. Most az a feladat áll e­lőttünk, hogy iskolánk egész munkájában és rendszerében gyökeres és mélyreható válto­zást kell elérnünk. Hozzá kell fognunk a szocialista munkaiskola megteremtéséhez, ami egy olyan fejlődési szakasz küszöbét jelenti, amely után teljesen uj és alapjaiban is eltérő oktató-nevelőmunkának kell bekövetkeznie iskolánk életében. Ebben az évben elő­ször fogunk rátérni az 5+1-es oktatási formára. Ez a kísérlet nagy erőfeszítést és meggyőző munkát kivan nemcsak a vezető tanároktól hanem mindannyiunktól. Saját meg­győződésünk alapján kell megküzdenünk a tanulók és szüleik esetleges meg nem értésé­vel. Ezt az oktatási formát csak ugy tudjuk sikerre vinni, ha mindannyian egyöntetűen foglalunk mellette állást. Ennek az oktatási formának a kiművelése legközelebbi fela­datunk, hogy majd eleget tehessünk egy ezután következő, még magasabb szintű, szocia­lista társadalmunk követelményeihez igazodó iskolaformának." /25/ Országszerte - és nálunk is természetesen - sor került az Iskolai Reformbizottság i­rányelveinek tantestületi és a szülők körében való megvitatására /iskolánkban ez az érte­kezlet a tantestület részére I960, október 18-án, a szülők részére I960, októbei- 25-én volt/ /26/, majd az Országgyűlés 196l. októberébon fogadta el az iiányelveket lényegileg megerősí­tő III. sz. törvényt hazánk uj oktatási rendszeréről. Már az első tanév után mutatkoztak az első gondok is a mezőgazdasági gyakorlati fog­lalkozásokkal: "A mezőgazdasági csoportnál az őszi időkben áthidalhatatlan nehézségeket okozott a rend­kívül esős időjárás, ami közel 3 hónapon keresztül lehetetlenné tette a szabadban való munkát." /27/ Mindezek ellenére az iskolavezetésben megvan a törekvés a gyakorlati foglalkozások további szélesítésére. 196l, június 13-án kelt jelentésében olvashatjuk: "Jövő évben 3 uj első osztály nyílik /6l/62-re/, melyek mindegyike 5+1-es tagozattal mű­ködik. ... autószerelés, kisállattenyésztés lenne az uj munkakör" /28/ Ám a gondok érzékelése is kifejezést nyer ez úttal is: "Mi lesz, ha az egész iskola ilyen 5+1-es tagozatként működik majd?" /29/ Ez bizony nehezen elképzelhető még ekkor, pedig még ezen felül jóval több gond és probléma vár a jövőben megoldásiba, amikor majd megindul az uj iskolatípusok, a szakközépiskolák kia­lakítása is. Kik lesznek az óraadó gyakorlatvezetők? Hányféle foglalkozást vezessenek be, hogy a legprob­léinásabbnak tűnő mezőgazdasági ágazatuakból no legyen túlságosan is sok? A város szükkörü gyakorlási lehetőségeit hogyan egészitsék ki iskolai tanműhellyel, miután az első ilyen pró­bálkozást, a pincébe tervezettet és könnyen megvalósíthatót a Pedagógusok Szakszervezete Me­gyei Bizottsága nem fogadta el? /30/ A döntően frontális szervezésű órák elrendezését hirte­len nagyon "megkavarja" az egyre sokasodó +1 gyakorlati napok többnyire még ráadásul bifur­kált rendszere stb. íme csak néhány az uj ellentmondások közül! Persze azért nem minden negativ. Említést érdemel, hogy a sok között megjelenik az első olyan gyakorlati foglalkozás is 1961/ 62-ben, mely máig időtállóvá vált /az autószerelés/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom