Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
Az egész táblázatban a legerősebbnek a végzett nem fizikai dolgozó gyermekek számának a jelentkező-végzett arányra való hatása bizonyult. A nem fizikai dolgozó gyermekek és a fiuk aránya egyaránt valamivel /De nincs köztük szignifikáns különbségi/ erősebben hatott a jelentkező-végzett arányra mint a felvett-végzett arányra. Érdekes, hogy a helybeliek és kollégisták együttes aránya egyetlen továbbtanulási mutatóra sem hatott szignifikáns módon, noha az összesített eredmények és az asszociáció vizsgálatok e tényező jelentőségét is,kifejezték. A csekély mértékű pozitív korrelációt ia ilyen jelzésnek tekinthetjük azonban az előbbi megerősítésekre tekintettel. Tanulságos, hogy az adott évben végzettek száma azon kevés tényezők közé sorolható, melyek szignifikánsan depresszív hatással voltak a felvett-jelentkező arányra. így ez a körülmény /Vesd össze az 51. és a 65. ábrát 1/ egyik magyarázó tényezője a 65. ábráról leolvasható visszaesésnek. Szintén fontos eredményt mutat az is, hogy az adott és előző 3 év átlagos közismereti tanárellátottsági aránya volt a másik tényező, mely szignifikánsan hatott /pozitív módon/ a felvett-jelentkező arányra. Ha most pedig a 38. és a 65. ábrát vetjük össze, akkor az a kö-» vetkeztetésünk válik megalapozottá, hogy e mutató 65. ábra szerinti visszaesésében a 38. ábráról leolvasható tanárellátottsági hiány volt egy másik lényeges befolyásoló tényező. A táblázat szerint a tanárellátottság mértéke a felvett-végzett arányra is szignifikáns hatással volt. Nem befolyásolta viszont szignifikáns módon a tanárellátottság a továbbtanulási aspirációt. Ugy tűnik tehát, hogy elsősorban a jelentkezések megalapozottságát erősítette a vizsgált időszakban a. megfelelő személyi ellátottsága az iskolának. A tanári fluktuációnak szignifikáns hatása nem volt egyetlen továbbtanulási aránymutatóra sem. Még legerősebb hatása a felvett-jelentkező arányra volt. így némi magyarázatot ez a tényező is szolgáltat a 65. ábra értelmezéséhez, ha most a 39. ábrát vetjük vele össze. Az eredménytényező hatása - a táblázat utolsó sora szerint - a jelentkezésre "bátorításban" és a felvétel megvalósulásában szignifikáns. Ha most viszont az 56., 70. és az 50. ábrákat hasonlítjuk össze, akkor arra kapunk példát, mennyire korántsem triviálisak itt a kapcsolatok, mert ezek az ábrák nem könnyen hozhatók "ránézéssel" egymással összefüggésbe. /Egyébként szinte valamennyi esetben alacsony szintű, laza kapcsolatról, Összefüggésről van itt szó./ Ahhoz, hogy mélyebb következtetéseket vonhassunk le a hatások összetételét illetően is, újra többváltozós regreaszióanalizisre van szükség. Jelölje a felvété-végzett arányt x.., a felvett-jelentkező arányt x 1Q , a jelentkezővégzett arányt x 2 „, a tanárellátottsági arányt x.g, a tanári fluktuációt x 17 , a végzettek számát X-,-.. A regressziós egyenletek: x x = -0,390 - 0,00171 • x 1JL + 0,0152 . x 17 + 0,9123 • x l8 x 19 = 0,218 - 0,00187 • x 1]L + 0,00661. x 17 + 0,6468 X 23 = -°»566 - 0,00142 . x. xi + 0,Ol45 • x 17 + 0,6435 18 18 A path-együtthatók az alábbiak: x x-re hatás: p ix = -0,2596; p 1? = 0,5242; Pj.8 = °»5682 ; x 19-re hatás: p lx = -0,2515; P 1? = 0,2017; P l8 = 0,356l . x 23-ra hatás: p xl = -0,2012; p 1? = 0,4688; p lQ = 0,374l •
