Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
tanévvel, kezdődően vet» nagyobb lendületot. /19. ábra/ Ennyi osztály elhelyezése egyáltalán csak ugy volt lehetséges, hogy a nyáron az iskolában Jelentő« tanterembővitő átalakítást vége 7-, tek. Ugyanezzol a tanévvel stabilizálódott közelitőleg az 19í>l/r>2--os tanévi uj elsősök szániának megfelelő szinten /ez \kk tanuló volt/ az elsős felvételi keretszám. /2Í« ábra/ A. WTYÜ Művelődésügyi Osztálya az uj középiskolákra figyelemmel középiskolai körzetesítés! utasitéat adott ki, E szerint növényvédő-gépész szakközépiskolánk a megye területéről, közgazdasági szakközépiskolánk Kisújszállás, Karcag, a Kunhegyt»si Járás, a Tiszafüredi Járás területéről, gimnázlnmünk Kisújszállás, Kenderes, Tiszaroff, Abádszalók területéről, vehette fel tanulóit. "Uizunk abban, hogy a körzetesítéssel és az L96k/65. évben induló ujabb négy közös i~ gazgatáau iskola megnyitásával /7. ábia/ enyhíteni tudjuk középiskoláink Z3ufoltságát, Jobban tudjuk kollégiumi férőhelyeinket a szakközépiskolába jelentkezők számára biztosítani, és ezzel szakközépiskolában továbbtanulni kivánó tanulóinknak nagyobb lehetőséget tudunk biztosítani. Uj a Bükkössé piskn.l.áink nyitása egyre több kollégiumi férőhelyet igényel. " /6(í/ Valóban, iskolánkban Is a szakközépiskolások igénylik a férőhelyek zömét /31-34. ábrák/. Ugyanebben a körlevélben van szó az externétusi férőhelyek kialakításáról is. Nem véletlen tehát, hogy az uj szakközépiskola megindulásához nálunk is még k kollégiumi és - jobb híján 17 externalusl keret-fejlesztés kapcsolódott. "ií?y jutottunk el a 150-es kollégista létszámig és a 17-es externétusi létszámig. /Ez szinte mind lány, hiszen erre a közgazdasági szakközépiskola lányai miatt volt szükség,/ Ebben a nagy létszámfejlesztésben szinte az képviselte a tragikomikuiuot, hogy a 150 koedukált kollégista benti elhelyezésének megoldásával sem tudtuk elkerülni annak a kiinduló helyzetnek a megismétlődését a kintiakások tekintetében, ami az egész lánykollégiumositás egyik szempontja volt, /Sok kintlakosl/" /óy/ Sőt a magánháznál lakók száma és aránya egyaránt lényegesen emelkedett I /Lásd: 25-26. ábra./ A tanév iskolareform szempontjából említést érdemlő adata volt még, hogy ekkor vett részt először minden gimnáziumi tanuló gyakorlati oktatásban /308-an 5+1-es változatban, lOó-an heti 2 órásban/. /23. ábra/ A heti 2 órás gyakorlati foglalkozások iskolai terjedésében lényeges szerepe volt a 133/1964. /M.K. 13./ számú utasításnak, s az ezt értelmező minisztériumi tájékoztatónak, mely - többek között - megállapít jat "Gimnáziumainkban a munkára nevelésnek az 5+1-es oktatási formában való megvalósítása terjedt el szélesebb körben azzal a céllal, hogy a tanulók a hét egy napján termelő munkát végezzenek. Az 1964. évi 133/1964. /M.K. 13./ számú tanévnyitó utasítás megállapítja, hogy gimnáziumainkban a munkára nevelés legcélravezetőbb formája a szakmai előképzés. A tanulók szakmai előképzése azonban nem az egyedül lehetséges formája a munkára nevelésnek. A munkára nevelés ennél szélesebbkörti pedagógiai fogalom; magában foglalja az összes, a fizikai és szellemi munka legkülönbözőbb területein folyó tervszerű és szervezett nevelőhatásokat, amellyel kialakítjuk a növendékek személyiségét." /68/ A politeohnizáoióval kapcsolatos meglehetősen egysiku elképzelés ebben az időszakban kezd tehát oldódni.
