Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
15 hát k&,7 $~kal növekedett /19. ábra/, ami kissé még magasabb is az országos adatnál. Megyei szinten a növekedés 39,3 $-os, lényegesen elmaradt az országos ütemtől. ,/20. ábra/ Ezek az adatok kifejezik, hogy az extenzív tanulólétszám-növelés fő módja 1962-ig a meglévő gimnáziumok "tnlduzzasztása" volt, amire iskolánkban a megyei átlagnál nagyobb relativ-lehetőség mutatkozott. A reform elveinek említése mellett a középiskolákra vonatkozóan a kongresszus anyagában a következő megállapítások és feladatok szerepelnek: "Az 196l~1962-es tanévben a gimnáziumi tanulók 67 %-a, az also osztályosoknak pedig már 92,5 $-a részesUlt ipairi vagy mezőgazdasági jellegű szakmai előképzésben. Megkezdtük az iij tipusu középiskolák, a szakközépiskolák kiépítését." /5'*/ A kongresszusi jegyzőkönyvből felidézhetjük, azt a megállapítást is, hogy az oktatási reform megvalósítása jórészt ezután következik, ehhez meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételeket. Ki kell dolgozni az oktatási i-of ox-mnak megfelelő itj tananyagokat, tankönyveket. Ess a kongresszus fogalmazta meg legkifejezettebben, hogy jelentősen növeljük a középiskolások számát. Már ebben a tanévben /196l/62-ben/ az általános iskolát végzett tanulók közül 66.OOO-ot, az összes általános iskolát végzettek csaknem felét felvették középiskolákba. A középiskolákba kerülők száma évről-évre jelentősen emelkedni fog ( és messze túlhaladja az ötéves terv eredeti előirányzatait. A következő évtizedben általánossá tesszük a középfokú iskolai tanulást. Tovább fejlesztjük a szakközépiskolákat: uj iskolák létesítése mellett a gimnáziumok, a teclinlkumok, valamint a szakmunkástanuló iskolák egy részét fokozatosan szakközépiskolává alakitjak át. Az MS'ZMP Vili. Kongresszusa oktatásügyi kérdéseinek értekezlet! feldolgozáséhoz az OPX kibocsátotta "A közoktatás kérdései" ciniü kiadványat./Tantestületünknek ez az értekezlete 1963. április 20-án volt./ R kiadvány a közoktatással kapcsolatos kérdéseknek két fő csoportját eme11 ki: Az első közoktatásügy demokratizmusának teljesebbé tétele - főként mennyiségi jellegű feladatot jelent - a kiadvány szerint -, mert lehetőséget kivan teremteni mindenki számára az iskolarendszerű tanulásra. A második az iskolareform tartalmi kimunkálását kivanja tervszerűen megvalósítani. A közoktatásügy további demokratizálásának fontos láncszeme a középiskolai iskoláztatás szélesítése és általánossá tételének előkészítése. Szól arról a szándékról, hogy 198()-ig lényegében minden számbavehető fiatalt be kell vonni a középfokú oktatásba /80 # nappali, 20 % esti és levelező/. Jelzi azonban, hogy a 80 #-os iskoláztatási szint elérése nagy nehézségekkel jár. Átmenetileg a középiskolákban is be kell vezetnünk a kettős váltást. Megerősíti a kongresszus álláspontját abban, hogy az éltalános és szakmai műveltség emelésének követelményeit szem előtt tartva teljesen kiépitjük a szakközépiskolák rendszerét.
