Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 7 Jelentősnek tartja, hogy gimnáziumi tanulóink alaposabban megismerjék a fizikai munkát és annak körülményeit, s ennek nyomán és hatására felfogásuk, életszemléletük is közvetlenül tapasztalható módon pozitív irányba változik. Azt is igen fontosnak tartja, hogry a tanulókkal együtt a nevelők is egyre szélesebb körben győződnek meg arról, hogy milyen nagyszerű nevelési lehetőség maradt eddig figyelmek kivül, amig a gyakorlati foglalkozásokat be nem vezették. Foglalkozik a jelentés a nevelés második jelentős tényezőjének, a osaládnak az alakuló felfogásával is. iiAmi a szülőket illeti, a kezdeti idegenkedés az 5+1-es oktatási formával szemben, ma már lényegében megszűntnek tekinthető... Kifogás inkább a ruha és cipőkoptatás ill. a mg. foglalkozásokon a tanulók egészségi állapotának veszélyeztetése miatt adódik. Problémáink a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban vannak még. Nem mindegyiknek a fejlettsége éri el azt a fokot, hogy számottevő segítséget tudjanak nyújtani gyakorlati foglalkozásainkhoz. Megyénk Xh gimnáziuma közül eddig 10 vett részt a gyakorlati foglalkozáson. Az 196o/6l-es tanévben már valamennyi gimnáziumunk gyakorlati foglalkozású lesz." /22/ Annak a következtetésnek a levonására, hogy iskoláink és tanulóink érdeklődése fokozottabban fordul a mezőgazdaság és azon belül is a mezőgazdasági gépészet felé, minden bizonnyal a megye mezőgazdasági jellege ösztönzött. Ez kitűnik abból, hogy a továbbfejlesztést illetően körvonalazza is az ebből eredő szükségleteket. Megyénkben sok lehetőség nyilik arra, hogy tanítványainkat a mezőgazdaság egyes ágaira megtanítsuk } vagy hogy őket szakmunkássá képezzük. Iskoláinkra vár az a feladat,- irja - hogy tanulóinkban e pályák iránt minél nagyobb kedvet ébresszenek. Egy év után elég elsietettek ezek a következtetések és a nyomán születő intézkedések, aminek eredményeként tehát már megyénk minden gimnáziumában megindul a gyakorlati oktatás akkor, amikor az Iskolai Reformbizottság még csak kialakítja oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányelveit. Nehéz volna azonban ezért a sietségért őt hibáztatni, hiszen jó szándékuan a gyorsabb fejlődés igénye vezette, hogy megyénk ne maradjon le a még jobban sietők mögött. Az Iskolai Reformbizottság irányelvei 3 alapvető célkitűzést tartalmaznak: 1. Szorosabbá kell tenni az iskolák kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Ennek érdekében - többek között -: - a gimnázium oktatási rendszerét ugy kell továbbfejleszteni, hogy az elméleti oktatás mellett szakirányú műszaki gyakorlati képzéssel tegye lehetővé a tanulók számára szakmai előképzettség megszerzését is. - szakközépiskolákat kell létesíteni, amelyek középfokú általános műveltséget és szakképzést nyújtanak. 2. Emelni kell az általános- és szakmai műveltség szinvonalat. Ezért: - a tanterveket az oktatás minden fokán korszerűsíteni kell, továbbá meg kell szüntetni a tanulók túlterhelését. 3. Az oktató-nevelomunkénak tervszerűen szolgálnia kell a szocialista világnézet és erkölos kialakítását ./23/ Az uj feladatok - melyek között a gyakorlati oktatás gimnáziumi bevezetése dominói tükröződnek a tanévkezdés dokumentumaiban. A MSjgyei középiskolai ig,aaga 4 ói munkaközösbssóg ebben a helyzetben igy vélekedik aa 196u/6l-es évr* késs-,i+«tt n•unkatercében: "Az iskolareform az eddigieknél is nagyobb feladatokat állit a nevelőtestületek elé.
