Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

ben már az is eló'fordult,hogy nemcsak egyes személyek porcióit tartották viszsza, valameiyen oknál fogva, az elöljárók, hanem az egész communitás alig kapott valamit. Időnként egyáltalán nem osztották föl a közös vagyont.Sokszor nem is nagyon volt mit szétporciózni, mert a közös haszonvételek keveset vagy nem is a községnek jövedelmeztek. Az egyik 1788. évi irat megemlíti,hogy "a kocsmai hivatalt viselő'Oberna Mihály sok törvénytelenséget követ el, nagy 215) haszonhoz huz." 1789-ben a nemesség régi boltja felállitását sürgette, melyet korábban hosszú éveken át görög árendások vezettek (Görög Bolt). Ebben az időben a helység mészárszéke is, mint a közbirtokosok irtok : "...más által biratik". Ilyen körülmények között a regálékból a közösségnek nem is sok jövedelme származhatott. Közben a legelő igazságtalan használata, valamint a jobb s rosszabb minőségű szántók és kaszálók aránytalan elosztása 216) is nyugtalanitotta a lakosságot. A legdöntőbb probléma azonban az volt, hogy Csépa népessége 1784-re elérte a 925 főt, a birtokok pedig egyre aprózódtak. 1789-ben a község 112 birtokosa közJ 75-nek 1-5, 23-nak 5-20, 21 T 1 l-nek 20-50 és csak 2 gazdának volt 60-90 hold közötti szántója. A nehezebb megélhetés, a község vezetésében kialakult rossz gyakorlat a lakosságot közösségi_életének átszervezésére késztette. Erről a következőket Írták a vármegyének : "Annyira megromlottunk,hogy maholnap már kenyerünk sem lészen, ezért közös megegyezésből és állandó akarattól léptünk egymás közt - Nemej_&jnem^]ejiJ^ojnpos^e_ssj^oJ<_(közbirtokosok) - megmásíthatatlan 218) transactióra. " Az uj egyezség igen szigorú szabályokat tartalmazott. Erintette a községi élet egész területét. Legtöbb cikkelye gazdasági jellegű kérdésekkel foglalkozott. Először a regálékkal kapcsolatos feladatokat állapították meg. A községben egy közönséges bolt felállítását és annak a kocsmával, a halászattal és a visszafoglalt mészárszékkel együtt árendába adását irták elő. A regálé javadalmak hasznosítása ilyen formában egyszerűbbé 219) vált és biztosabb, állandóbb jövedelmet jelentett. A községben más bolt, kocsma vagy mészárszék felállitását, a korábbiakhoz hasonlóan megtiltották. Senkinek halásztatni, italt mérni, szalonnát, dohányt vagy főzeléket árulni -95-