Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Mi került eladásra? Mit vitt piacra, s hogyan jutott pénzhez Csépa népe? A már többször emiitett transactió rávilágít a lakosság gyér jövedelmi forrásaira, amikor megtiltja a községben a szalonna, dohány, fó'zelékek (lencse, borsó, kása) és borok árusítását, de a helység boltjának és kocsmájának mindenkori árendását kötelezi a lakosság terményeit és borait illendő' áron pénzre váltani. (A bolt és kocsma jövedelmét növelte, hogy nagy számban látogatta a szelevényi, sasi és szőlőbe li lakosság is.) A csépaiak ennek ellenére gyakran megjelentek termé187) nyeikkel a környezó', főként a kunszentmártoni piacokon. Lakosok birtokaik arányában évente osztalékot kaptak a " .. .közös Tóbéli Keresetből, a Kocsma és Mészárszék Jövedelméből, valamint a Legelő'Mezőnek Pénzéből". KisföldU emberek így jutottak kevés pénzhez, melyből szolgáltatásaikat többnyire fedezni tudták. A tehetősebbeknek pedig még a hagyomány által emlegetett lótartás hozott nagy jövedelmet. Összegzésül megállapíthatjuk,hogy a község gazdálkodására a vázolt időszakban általában az önellátás volt a jellemző, de a nép gazdagabb rétegénél az árutermelést is megfigyelhettük. A lakosság többnyire csak a környező, szűkebb piacokat érte el. Lovai és haIszállitmanyai azonban távolabbi városokba is (NagykőröSjKecskemét, Csongrád, Mezőtúr) eljutottak. Mi jellemezte a szomszédos falyak_gazdálkodását? Tiszakürt, Sas, Ug jobbágysága főként ugyancsak önellátásra termelt. A határok nagy részét kitevő majorságokban viszont a XVIII. század végén nagy lendületet vett a robotra épülő árutermelés. Ez a szelevényi uradalmakban már korábban megindult. Tudjuk, hogy Szelevény a benépesülés folyamán majorfaluvá lett, ahol a hatalmas határterület (mhtegy 15.000 hold) őt birtokos tulajdonában volt. Ezeken a nagybirtokokon faként részes és bérmunkát alkalmaztak, jól használták fel a környék lunkaerő-tartalékát. Az alsó-tiszazugi majorságok gabona-, bor- és állatai lítmányaikkal már bekapcsolódtak az ország áruforgalmába. A SreösszeJtokok piachelyei leginkább Gyöngyös és Hatvan, a szelevényi majoroké Pest, 189) >lnok, Kecskemét voltak. -85-