Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

haladás kihatottii népünk gazdálkodásának fejlődésére, igaz eboen más tényezők is fontosszerepet játszottak. A lakosság gazdálkodásának irányítását a már koráboan kialakitcrt községi hatóság végezte. (A községi szervezetről külön fejezetDen szólunk.) A Falu hatóságának vezetésével fogta müvelés alá az ujabb határrészeker alakitorr ki uj dőlüket. Az uj foglalások emlékét a dülőnévanyag is őrzi. Az egyik 1775. évi határjárás leírásában Gyeprejáró-alsómező Ujfogas és Felső Uj fogas dűlőkről olvas132) tunk. Az uj fogásokat sokszor osztásnak vagyoszrájynak is nevezték. Egy 1769. évi iratban pl, "szilvás osztást" említenek, ahol szőlő és gyümölcsfák telepítését 133) kezdték el. Az uj foglalások nyomán a XVIII. század végére, egyre röbo földet járt az eke, s ezt a dűlők szamának emelkedése is tanusitja. 1775-oen már a következő területek voltak müvelés alatt : Csipsár, Szentmártoni Útra-való dülc, Olasz-vermek dűlője, Gyeprejáró-alsómező Ujfogas, Császárutján-keresztüljáró dűlő, Papföldekvégére-járó Rövid dűlő, Kut-Kopolya, Nagy Főrtőre-járó dülc, Kutas dűlő Kunhalom dűlő, Szilfa dűlő, Pénzásás, Hosszú dűlő, Szőlők-alja, , , ...., 134) Felső Ujfogas. Valamennyi dűlő csupa vékony s hosszú földszalagből állt. Ezek le^röooje 135) csak 4-ó póznát tett ki (egy pózna 2 öi). Igy feküdtek sck-sok darabban egy-egy ember birtokát képező szántóföldek és kaszálók szanaszét a határban. A földrekre dülőutakon, legtöbbször viszont csak egymás birtokain át jutottak el a tulajdonosok. Ebben az időben a következő utakat használták : Császár ut, H ordó, másként Gabonabordó ut, Szentmártoni ut, Szőlők-utja, Határut Sasi ut. A földek kuszáltsága a földművelő munkának alábbi rendjét kivánta meg. 137) Forrásaink szerint községünkben a betelepül éstől kezdve a földet kérnyomásos, kétfordulós rendszerben művelési kényszerrel folytatott gazdálkcdási móddal munkálták meg. A kétfordulós gazdálkodási rendszerben évenként felér vetették be a müvelés alatt álló területnek. Ez lett az egyik nyomás, melyöe az őszi és tavaszi vetés került (búza, árpa, zab). A másik nyomást az ugarföld képezre. A következő évben az ugarba vetették a búzát és árpát, a tarlót pedig a pinenterés idején legeltették. A Földsőföldet átszelő utak és a dülok elhelyezkedése azr a - 75-