Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Csépa területe 1954-ben 4994 kat. nőidről 5155 noldra növekedett. A határrendezés során a Tisza jobb partján elterülő' Hajlós-Porongot elcsatolták Bokros község30) hez, a nagyobb Gyója szigetet viszont Csongrádtól Csépához kapcsoltak. A határterület művelési ágak szerinti megoszlása 1958-ban a köverkező31) képpen alakult (%-ban) : Csépár i Alsó-Tiszazugban 1935 1958 1935 1958 Szántó 73,9 68,8 61,0 63,2 Szóló'+ kert 13,4 14,8 12,3 13,1 Legelő' 3,4 4,2 10,7 7,3 A fenti összehasonlításból megállapítható a növénytermesztés fejlődésének iránya. A legeló'terület csökkenése, s a szóló' és kert százalékarányában mutatkozó jelentós növekedés a belterjes gazdálkodás további előretörését fejezi ki. Ugyanezt láthatjuk a vetésterületekről készített községi és termelőszövetkezeti kimutatások adataiból is. Ezek között évről évre az őszi búza és a kukorica csökkenése mellett a cukorrépa, lucerna, silókukorica és a zöldségfélék fokozatos növekedése 32) fi gyei he tó'meg. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedését mutatja még a nemesitett vetóVnag csaknem általános hasznalata, a mélyebb szántás, a gondosabb, rendszeresebb trágyázás alkalmazása, az öntözéses gazdálkodás megindítása, a kártervék elleni fokozottabb védekezés s nem utolsósorban az emelkedő' terméseredmények. Az istállózó állattartásra való törekvés következtében az állatállomány ában és összetételében is lényeg Csépa állatállománya 1935-ben 33) nagyságában és összetételében is lényeges javulást figyelhetünk meg. Szarvasmarha 370 db Ló 515 db Juh + kecske 80 db Sertés 1.192 db 1960-ban (tsz-6) 495 db 88 db 146 db 2.392 (306 do) (75 db) (715 db) 2.157 db 3.111 db -265-