Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

A FELSZABADULÁS ÉS A FÖLDREFORM 1944. március 19-e, Magyarország katonai megszállása hazánk gazdasági életének végérvényesen a német hadigazdaság szolgálatába való állítását jelentette. Ettól kezdve a már korábban életbeléptetett beszolgáltatás! és jegyrendszer nyomán kialakult helyzet még elkeserítőbbé vált. A lakosság állandó zaklatásoknak volt kitéve a mindig súlyosabbá váló beszolgáltatási kötelezettségek és a háborúból visszamaradt emberek munkaszolgálatra történő'elhurcolása miatt. Községünk lakói egyre feszültebb figyelemmel kisérték a harci eseményeket, melyek 1944 őszén elérték hazánk határát. A szovjet hadsereg szeptember 23-tól már magyar földön harcolt. A németek elkeseredetten védekeztek, megtévesztő hadijelentéseket adtak ki. Az összeomlást azonban nem tudták megakadályozni. Október ó. hajnalán a 2. Ukrán Front nagyszabású offenzívába kezdett. Az Aradról induló támadás célja a Kenderes-Szolnok-Csongrád-Mindszent vonal és a tiszai hídfők elérése volt. A szovjet előretörés a 3. magyar hadsereget érte, melynek védelmi vonalát 300 T 34-es harckocsi hamarosan áttörte. A magyar hadvezetés már reggel hétkor, tehár három órával a támadás megindulása után elrendelte a visszavonulást a Tiszához. A németek elkeseredett védekezéssel és ellenlökésekkel próbálták feltartóztatni a szovjet előrenyomulást - sikertelenül. Vidékünk felé (Orosháza-Szentes-Kunszentmárton irányában) a 2. Ukrán Front 53. hadseregének középcsapatai közül a 18. harckocsihad2) test mért csapást. A Tiszazugbői még október 6-án felszabadult Szelevény. Október 7-én a szovjet hadsereg jelentős ellenállásba ütközött Kunszentmártonnál. A községből az állandó német repülőtámadások ellenére október 9-re kiszorította a magyar csapatokat. Az Alsó-Tiszazug falvaiból az elöljáróságok, a különböző szervezetek vezetői és a vagyonosabb lakók október 6. és 9. között pakoltak el. Menekü- 253-