Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)
A lakosság főfoglalkozása a XII. század végére már csaknem teljesen az kés földmüvelés lett. A földet véglegesen letelepülve, állandó falvakból és már ulnyomóan a szabályozott talajváltó rendszer szerint művelték meg. Erre az időszakra a magyar és szláv elem etnikai egybeolvadása is lényegileg befejeződött. < lakosság faluközösségekben élt. A falvak határa nem volt állandó birtoktesteke osztva. A parasztok a legelőt, erdőt és a vizeket osztatlanul s egyformán hasz,**. 70 > A terUlet gazdasági fejlődésére nem volt hatás nélkül, hogy országos fonosságu vizi és szárazföld? utak közvetlen szomszédságában feküdt. A Tisza és Cörös viziutja, valamint Alpáron és Csongrádon áthaladó Szolnoki-ut elérésével be:apcsoladhatott a megye, de az egész Alföld vérkeringésébe is. A Tisza és a izolnoki ut megközelítése Alpár alsó részét Uggal és a vásárral rendelkező Sággal feszekötó'gázlón történt. A Körösök-vidékével Halász falun keresztül tartották i kapcsolatot. A jól fejlődő', gazdag terület életében a tatárjárás okozott mélyreható változást. Batu kán serege Mohi után a Tisza jobb partján vonult Szegedre, s >tt várta be a Tiszántúlt dúló csapatokat. A pusztulás rendkivüli volt. A teleülések 75 %-a megsemmisült, só't soknak neve is eltűnt örökre. A tatárok által >kozott pusztítások pótlására IV. Béla kunokat telepitett az elnéptelenedett terüetekre, kivéve az egyházi birtokokat. Igy Csépa és környéke nem került a kunok :ezére. A távol? egyházak nehezen tudták azonban megőrizni szinte lakatlan bírokaikat. A garamszentbenedeki apát is tiltakozott Sági halastavainak elfbglaása miatt 1256-ban. Az egri egyház .is. hasonló okok miatt régi jogait és birokait megerősítő okiratot kért IV. Bélától 1261-ben. Ebben az oklevélben szeepel az egyház birtokai határát jelölő' falvak között Pokah (a későbbi Pokaháza), i birtokok között pedig Nagyhoszuthó és Kerektou.) Ma mindhárom emlékét egy-egy iülónév őrzi Csépán.) A XIII. század végére újra benépesült az Alsó-Tiszazug. A tatárjárás előtt ennállott falvak (Ság, Ug, Halász) megerősödése mellett uj, kisebb települések s létrejöttek. Igy a mai Csépa területének északi részén (a Fertő környékén) -24-