Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

-229T Az egyházak - mint láttuk - kezdettol fogva kezükben tartották az iskolák irányítását is. 1868-ban szabályoztak az alsó fokú oktatást. A 38.tc.6-12 éves korig harosztályos népiskolát, a további három évre pedig heti 2-5 órás ismétlő iskolai foglalkozást irt eló'. A tanítási anyagot a népiskola és a mezőgazdasági ismétlő'szá213} mára is központilag határozták meg. Megkezdődött a rendszeres tanítóképzés is. Az oktatási törvény megjelenésekor Csépán már a protestáns és a katolikus egyháznak is volt iskolája. 1868 után is ezek maradtak meg, de tanulóik létszáma ugrásszerűen megnövekedett. Az iskolások létszáma a későbbiekben továüb emelkedett, s csak a lakosság számának csökkenése idején esett vissza. 214) A tanulók létszámának változása abszolút számokban : jí A római kat. iskolában A protestáns iskoláoan tv ., ., I e tszam _ J_etsz am _ 1852 176 1858 ? 23 1868 347 ? 188 359 25 1894 558 (ebből 116 ismétló's) 24 1925 460(111 tcváobképzós) - (az isk.nem működ.) 1930 464 (106 továbbképzés) 15 1925 573 (202 továbbképzós) - (1932-ben megszűnt) 1940 441 (136 továbbképzós) A kötelező népoktatás bevezetését követően a község nagyobb gondot fordított az iskolák működésére, támogatására. A protestáns elemi iskolát a későbbiekben is a mindenkor? levita tanító vezette. Az oktatás 1 tanteremben folyt. A római katolikus egyháznak 1863-ban külön fiu- és leányiskolája lett, és ettől kezdve két tanítót alkalmazott (egyik kántortanító). 1881-ben került először megválasztásra a csépai iskolaszék. Ez az iskola irányítását és helyi felügyeletét végezte. Az iskolaszék feletti ellenőrzést a püspök és a kerületi tanfelügyelő gyakorolta. Az iskolaszék elnöke a mindenkori plébános (egyben iskolaigazgató), elnökhelyettese