Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

A vállalatok Csépán : 1920-ban 1930-ban 60 72 26 24 86 96 Segéd nélküli Illőségeddel összese n : A fenti adatokból az Alsó-Tiszazug iparának lassú fejlődését állapithatjuk meg, mellyel kb. egyen ló'ütemben haladt csépa iparának fejlődése is. Igy Csépa, amely már a századfordulón is valamivel "iparosodottabb" volt a szo> .szédos falvaknál, az ellenforradalmi rendszer éveiben is megtartotta ezt az tiőnyét. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével együtt haladt a kejesj<ed_ejrni_ éle* kiszélesedése is. A kereskedelemben dolgozók száma az Alsó-Tiszazugba 1900-ban a lakosság 1,2, Csépán 1,3 1930-ban pedig 1,7, illetve 1,8%-át 173) tette ki. A vidék kereskedelmi életének is lődését nagyban előmozdította, hogy az egyere erősödő csépai és tiszakürti hangyaszövetkezet mellett az 1920-as években a többi községben is létrejött ilyen társulás. Az igen hasznosnak bizonyuló szövetkezeteknek azonban nagyon komoly gondot és nehézséget jelentett az áruforgalom lebonyolitása. A táj elmaradott ut és közlekedési viszonyai csak igen lassan javultak. 1929-ben elkészült ugyan a 175) tiszaugi közúti hid, s igy egy évvel később a kunszentmártoni és a lakiteleki vasútállomás között megindulhatott az autóbuszközlekddés, de ez csak 1 76) a személyforgalmi gondokat enyhítette, az áruforgalom továbbra is igen súlyos nehézségekkel küzdött. A termények értékesítése, a növényvédőszerek és iparcikkek beszerzése ezután is csak többszöri átrakodással és fogatos szállítás igénybevételével volt lehetséges. Az előnytelen szállítás következtében a lakosság eladásra szánt áruit igy sokkal olcsóbban, szükségletei kielégitéséhez nélkülözhetetlen cikkeket pedig jóval drágábban kényszerült eladni, illetve megvásárolni, mint kedvezőbb közlekedési viszonyok között levő más területek termelői. - 218-