Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

rögtön nagy szidalmazásba kezdett és kardjával Ballá Sándor homlokába vágott. Az ezt követó' véres vallatáskor a volt direktórium elnöke arra kérte Mátrayt : "...doboltassa ki a faluban,hogy van-e a lakosságnak ellenem valami panasza, akarják-e megbüntetésemet. Ha bűnösnek mon­danak, elfogadom a halálos ítéletet". A zászlós eleget tett a kérésnek. A kidoboltatás után azonban csak egy ember jelentkezett, akinek az volt a kifogása,hogy a harmados kukoricaföldért járó robotot nem kel­lett volna eltörölni. Ballá Sándort ezután Kunszentmártonba vitték, ahol ó't is, feleségével együtt, helyi (csongrádi) internálásra Ítélték. Ez míndkettólük számára 6 hónapon át mindennapi, majd további más­fél éven keresztül pedig hetenkénti rendőrségen történő' jelentkezést irt eló'. Ballá Sándort még ezután is 2 évig megfigyelés alatt tartották, és továbbra is eltiltották a táviratfeladástól s tilos volt számára a táv­152) beszélő' használata és az idegenekkel történó' találkozás ?s. Az üldözések, internálások és büntetések nem tudták a forra­dalom eszméit megsemmisíteni. A Tanácsköztársaság és dicsó' vív­mányainak emlékét az Alsó-Tiszazug népe megőrizte az ellenfor­radalom hosszú évei alatt is, és bízott abban,hogy egyszer majd fel­szabadult hazában valóra válnak ehósi idók nagyszerű törekvései. -205-

Next

/
Oldalképek
Tartalom