Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

vissza birtokaikat. Nagy pereskedés folyt fé! évszázadon át, mig kevéssel az 1848-as események eló'tt a vármegye birósága visszaitélte a birtokokat, és már ki is tűzték a fassio perennális idejét. Ekkor a szelevényiek kérték,hogy éppen aratás következvén, ne vegyék ei a kész termésüket. Ezt a csépaiak megengedték, aratás után azonban a szelevényi gazdák a békés birtokbaadást metjtatagdtak. Ekkor a csépoiak az ujabb pert nem tették folyamatba, mert közbejött a szabadságharc. Az önkényuralom évei alatt és az 1867. évi kiegyezés után meg nem veit, aki kezdeményezőként fellépett ^olna. A fenti határrészeknek a csépai határtestbe való beékelése világosan mutatja ma is a csépaiak megrövidítését. (A pert anyaga a HML-ban megtalálható : PPI. 1774 : 1034., Magyar Néprajzi Múzeum Bp. Fayol-rendszerü összeirás. 1927. Csépa.) 266) HML. PPI. 1848 : 2998.sz. 267) Uo. KI. 1843: 1206.sz. 268) Scheftsik Gy. : I.m. 269) Szederkényi : i.m. 270) CEL. História D. 1.2.o. 271) Uo. 272) Uo. : Tóth D.: i.m. 69.o. 273) Bél Mátyás : i.m. 84.o. 274) CEL. História D. 1.3.0. 275) Uo.4.0. 276) Uo. 1784. évi can. visitátio,15.o. 277) Uo. 278) Uo. História D.I.5.O. 279) A Josephinische Aufname alapján. 280) Chobot Ferenc : Váci egyházmegye történeti névtára, 1915. 343-44.0. 281) CEL. História D.I. töredék végén. 282) Uo. - 143-