Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

95) Vályi András : Magyarország leirása. 1799. 96) Csák Ernő: i.m.5.o. 97) HML.Kl. 1760: 661 .szám, 1745: U5.szám, 1749: 7.szám. 98) Tóth D.: Tiszakürt. 41 .o. 99) Uo. 100) SOós I.: i.m. 38. és40.o. 101) Tóth D.: Tiszakürt. 41 .o. 102) Soós I.: i.m. 36.o. 103) Uo.38.o. 104) Uo.40.0. 105) Uo. 13.o. 106) Tóth D.: Tiszakürt. 43.o. 107) Szederkényi N.: I.m. IV.k. 273.o. 108) Soós I.: i.m. 23.o. 109) Uo.20.0. 110) Uo.23.0. 111) Tóth D.: Tiszakürt. 47,o. 112) Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai. Bp.1957.83, 243, 252-254.o. Eperjessy Kálmán : A magyar talu története. Bp.1966.l45.o. 113) CEL. Egyházközségi iratok : 127/1924, Az 1784. évi camonica visitáciő. 114) Szabó István : Agrártörténeti tanulmányok. Bp.1960 : Für Lajos : A magyarországi zsellérkérdés rendezése 1848-1896. 420-425.o. HML. KI.1771 : 264.szám, Uo.1831 : 988.szám. 115) Az adatokat 1750-ig az országos és megyei összeírások alapján határoztuk meg, ugy, hogy az összeirt családok szamát 5-el szoroztuk, és bekalkuláltuk az összeírásokból általában kimaradókat is. Ezek tehát csak megközelítőleg mutatják a népesség szamát. Az 1770-es évnél a telkes jobbágyok és zsellérek pontos számát szoroztuk 5-el (Sóos I.: i.m.23.o.) Az első biztos adat 1784-ból, az első népszámlálásból származik. Az 1822. évi lélekszámot a csépai história domusból vettük a későbbieket pedig Ludovicus Nagy, Palugyai és Fényes Elek munkaiból.